Anyagias lány

  • L. Zs. / PORT.hu

Bár Szlovéniában magasabb az életszínvonal, mint nálunk, úgy látszik, az egyetemi ösztöndíj ott sem az egeket veri. Damjan Kozole rendező mindenesetre elég jellemzőnek ítélte a költségeket prostitúcióból fedező diáklányok jelenségét ahhoz, hogy filmet forgasson róla.

Testi tagozat

Szlovénia, 2008: Aleksandra kisvárosi lány, akit munkásember apja egyedül nevelt fel, és aki egy fővárosi egyetemen angolt tanul. Igazi otthonra, anyagi biztonságra vágyik, de apja nem nagyon tudja támogatni, és a diákmunkák sem jelentenek megfelelő alternatívát. Ezért úgy dönt, hogy Szlovén Lány néven call girl lesz, azaz hívásra házhoz (vagy éppen hotelszobára) megy. De amennyire megkeseredett, apatikus és manipulatív, annyira naiv is, amikor azt hiszi, ez lehet a boldogulás útja. A dolgok persze nem az elképzelései szerint alakulnak: stricik szállnak rá, egyik kuncsaftja halála miatt keresi a rendőrség, és a bank is szorongatja, mert elmaradásban van az erején felül vállalt lakáshitel törlesztésével. Helyzetét tovább súlyosbítja a bosszúszomjas, elhagyott szerető és apja kéjsóvár haverja.

A pénznek nincsen szaga

Aleksandra egyszerre naiv és sebezhető, ugyanakkor velejéig romlott: kapzsi és egoista, aki különösebb megrendülés nélkül bocsátja áruba testét bármilyen öreg és visszataszító, ámde fizetőképes ügyfélnek. Céljait hazugsággal és részvétkeltéssel éri el: amikor egy vizsgán könyörgi át magát, akkor saját daganatos betegségére hivatkozik, amikor a banknál kell fizetési haladékot szerezni, akkor pedig az apja rákos.
Végül összecsapnak a hullámok a feje felett, és nem marad más választása, mint visszatérni az unalmas, poros kisvárosba, és megpróbálni hagyományos módon valamiféle "normális" életet élni.

[img id=273369 instance=1 align=left img]

Széteső forgatókönyv, összeszedett alakítás

Az ösztöndíjat prostitúcióból kiegészítő diáklányok léte nem szlovén, hanem nagyon is nemzetközi jelenség. Damjan Kozole rendező jó érzékkel tapintott rá, hogy ezzel a témával érdemes behatóbban foglalkozni. A remek ötletet azonban sajnos elnagyolt megvalósítás követte. A forgatókönyv összecsapottnak tűnik: a sztori nem különösebben érdekfeszítő, és két ígéretes szálat is csak felvillant, aztán nem kezd velük semmit. Az egyik a nyitójelenet, melyben a túlsúlyos német Európa Parlamenti képviselő Viagra-túladagolásból eredő szívinfarktusban meghal, mikor épp Aleksandrát fogadja hotelszobájában. A lány hívja a mentőket és lelép, majd állítólag a rendőrség és fél Ljubljana őt keresi, de ebből végül semmi nem sül ki. A másik kihasználatlan szál az, amelyben Aleksandrát munkára kényszerítés céljából elkapja, és egy sokadik emeleti erkélyről kilógatja két strici. A lánynak sikerül meglépnie üldözői elől, de aztán egy fenyegető telefonnal és egy városi forgatagban való majdnem-találkozással le is zárul ez a téma. Kár, mert ezzel a vonallal együtt a feszültségről is lemondott az alkotó.

Ami miatt mégsem érdemtelen a film a megtekintésre, az a főszereplő, Nina Ivanisin remek játéka. Alakítása sokszínű, egyaránt hiteles, amikor érzéketlen, közönyös, amikor esendő és retteg, és amikor sunyin manipulatív. Ivanisinnek köszönhetően mindezen vonások hiteles egységben ötvöződnek Aleksandra személyiségében. Mivel nem túl gyakran láthatunk szlovén filmeket, a Call Girl azok számára is csemege lehet, akik szeretnének betekintést nyerni dél-nyugati szomszédunk, a posztkommunista (látszólagos) mintaállam mindennapjaiba.

Kinek ajánljuk?
- Főiskolás és egyetemista lányoknak, akik még nem döntötték el, hogy diákmunkából vagy prostitúcióból tartsák-e fenn magukat.
- Kispénzű szülőknek, akiknek gyanús, hogy a másik városban tanuló leánykájuknak miből telik drága cuccokra.
- Azoknak, akik eddig egy steril bezzegországként tekintettek a jugoszláv utódállamra.

Kinek nem?
- Aki nem szeretne azzal az üzenettel szembesülni, hogy (majdnem) minden nő kurva.
- Aki nem szeretne azzal az üzenettel szembesülni, hogy (majdnem) minden férfi kéjsóvár bugris, negyvenöt felett pedig még kopasz, kövér és ápolatlan is.
- Aki fennakad olyasmin, hogy még a lezserebben hitelezős időkben is hogyan adhattak nagy összegű lakáshitelt egy jövedelmet igazolni nem tudó diáklánynak.

6/10