Születésnapja van a Háry Jánosnak. 75 éve, október 16-án volt Kodály Zoltán?Paulini Béla?Harsányi Zsolt Garay elbeszélő költeményét felhasználó dalművének első bemutatója a Magyar kir. Operaházban (1926). Jókora előleg a háromnegyed évszázados színpadi élete a halhatatlanságból. Egy híján 30 éve mutatták be a Jókai téren üzemelő Állami Bábszínházban a báb-Háryt. Egy produkció három évtizedes érvényessége büszkeséggel töltheti el a magát most Budapest Bábszínháznak nevező együttest.
A felújított báb-daljáték Háry János premierjét mindjárt háromszor tartották meg. Először Párizsban, az Ile de France Fesztiválon. Másodjára csak az első felvonást játszották el, mivel az egész kerületben kifogyott az áram, sötétbe borult a színház, a vészvilágítás mellett úgy kellett kimenteni a nézőket. Harmadszor már rendben lement az üdének mutatkozó muzeális előadás. Kodály vidám operáját Szilágyi Dezső formálta bábelőadásra alkalmas librettóvá. A 29 évvel ezelőtti produkció bábjainak tervezője, a Párizsban élő Bródy Vera állította ezúttal színpadra a művet az elhalt Szőnyi Kató rendezésének felhasználásával.
A bábjátéknál a tervezők megszabják az anyagkiválasztással és a formák, színek, szabások felhasználásával a mozgások lehetőségeit. Kijelölik a bábok színpadi működésének határait. A díszlettervező ? az időközben ugyancsak elhunyt Koós Iván ? a bábok tervezőjével nemcsak társalkotója volt az előadásnak, de rendezője is: meghatározta a bábok mozgásának terét, milyenségét. Amikor a megvert és foglyul ejtett francia császár roppant méretű háromszögletű kalapját keresztjeként hordja: ez több képzőművészeti ötletnél. Ez rendezői ötlet. Történelembölcseleti tréfa. Költészet. A világ értelmezése anyagban, formában, színben.
A bábtervező nem alkalmazott grafikus vagy alkalmazott varrónő. A színházi tetszhalálából feltámasztott Háry az Andrássy úton majdnem olyan elbájoló, mint volt a Jókai téren, amikor ott játszott még a színház. Két oka van a ?majdnem?-nek. Az egyik, hogy tönkretervezték a bábszínházat. Színháztervezéshez keveset konyító átépítőnő fuserálta el a teret. Olyan a nézőtér, akár egy teniszpálya. Úgy kell keresni a színpadi térben a játszó bábokat, akár a repkedő teniszlabdákat. Másfelől megváltozott a színházi szövegkörnyezet. Ami művészien meghökkentő újdonság volt harminc éve, mára beépült a közízlésbe. A régi produkciót újjá próbálni azonban ugyanolyan lendületes szorgalommal, áhítatos odaadással kell, mint első színre fohászkodását. Teszi a társulat legjobb tudása szerint. A szereplők felsorolhatatlanok ennél a különleges színházi műfajnál, ahol a címszerep énekhangját Melis György szolgáltatta, verses beszédét Sinkovits Imre, járását, lovaglását, vagyis: mozgását Gyurkó Henrik.
