Minden fronton tombol a szerelmesnapi őrület, ez a Valentin-kórság. Lépten-nyomon piros szívecskékre bukkan az ember, meg idióta plüss állatokra. Nincs menekvés: elért hozzánk is végérvényesen az amerikanizált giccs-parádé. Ideje van a szerelmes filmeknek, könnyeknek, sóhajoknak, szép szavaknak.
Jól időzít a Budapest Film is: a Szívtiprók c. opus elevezhet az általános szerelmes hangulat farvizén, ha megkésve is. Klasszikus, félreértéseket halmozó, feszesre szerkesztett vígjáték David Mirkin filmje. Mestermunka, ahogy azt Hollywoodban szokás. Centire kiszámított poénok és fordulatok. A rutinos néző tudja is előre, mi következhet, mégis kellemesen kacarászik a becsületes szándékú nevettetőkön. A film semmivel sem vállalkozik többre, mint amit teljesíteni tud. Profi szórakoztatás, de semmi különösebb izgalom.
Anya és lánya férjfogással keresik illegális kenyerüket. Egy darabig. Pontosan addig, míg a lány úgy istenigazából szerelmes nem lesz és megelégeli a férfifosztó taktikát. A többi csupa móka és kacagás. És majdnem elcsöppenős happy ending.
Igazi férfigyűlölőknek lehet ajánlani a művet, ugyanis számos okos praktikával gazdagodhatunk, miként kell hímneműek fejét elcsavarni. Persze alapvetően a testi ráhatás a leghatásosabb, de az egyéb gáncsolásos, autó-töréses tesztek sem rosszak. Akinek van ereje és ideje, szabadon próbálkozhat. Hátha valóban sikerül a pénzes pasit hintába ültetni, ahogy a filmbeli nőpáros csinálja. Anyuka (Sigourney Weaver) elveteti magát, majd lányával (Jennifer Love Hewitt) intézteti a nagy megcsalatást, hogy elképesztő pénzeket gombolhasson le ex-férjéről. Jövedelmező üzlet. Csak az érzelmeket kell kizárni. Értjük és várjuk a boldog befejezést.
Gene Hackman alakítja a filmben az egyik palimadarat: dúsgazdag és magányos öregember. Állandó jellemzője, hogy láncdohányos, az egyik elszívott cigi után rögtön a következőre gyújt. Hackman magánszámot farag az átlagfigurából. Iszonyatosan herákol, köhög, prüszköl - szellemesen. Nagy színész, ebből a pici karakterből is eltéveszthetetlenül látszik. Lejátssza a többieket a vászonról, de ez talán természetes is.
A Szívtiprók könnyű kézzel gyártott tucatmunka, de nem a legrosszabb az amerikai termésből. A moziból kilépve a sztori már nem feltétlenül dereng. Esetleg emlékezünk egy mókás pöfékelő úrra meg tökéletes nőkre, szépen sminkelve-öltöztetve.
Jót nevettünk, ám vissza mégse jövünk...
