Békepihe

  • - ij - / PORT.hu

A nálunk már ritka eseménynek számító orosz filmbemutatók alapján nem tűnik ugyan fel, de Oroszország még mindig a világ filmtermésének egy hatodát adja. A "Kiskakukk" rendezőjéről, Alexander Rogozskinról is keveset tudni. 1949-ben született Leningrádban. A filmfőiskolán Szergej Geraszimov tanítványa volt s 1990-ben "Karaul" című filmjével FRIPESCI díjat nyert a Berlini Filmfesztiválon. 2002-ben egy orosz filmhét keretén belül nálunk is látható volt "Ellenőrzőpont" című filmje, mely egy elhagyatott csecsenföldi mellékutat őrző katonai osztag mindennapjait örökíti meg. A "Kiskakukk" a 10. Titanic Filmfesztivál nagysikerű budapesti bemutatójának köszönhetően került moziforgalmazásba.

A második világháború vége táján a fasiszták oldalán harcoló finn hadsereg egy katonáját, Veiko-t leláncolva, német ruhába öltöztetve - s így az oroszoknak kiszolgáltatva - a németek hátrahagyják egy puskával, mint "kakukk"-ot, azaz halálraítélt orvlövészt. Veiko napokon át küzd sziklába vert lánca kiszabadításával, miközben egy szovjet dzsip robban fel a közelben. Az utasok közül az egyetlen túlélő a titkos katonai rendőrség által letartóztatott kapitány, Iván. Egy környékbeli lapp parasztasszony talál rá a sérülten fekvő Ivánra, s tanyájára viszi, hogy meggyógyítsa. Nem sokkal később a finn Veiko is nála talál menedéket. A történet lassan, csendesen hömpölyögve bontakozik ki. A tájban katonák jelennek meg, majd eltűnnek, az idő kitágul, a beszédnek alig van szerepe. A kamera semlegesen tekint a lejátszódó eseményekre, akár a természet, mely közömbös a benne lejátszódó emberi drámákkal szemben.

Komor és türelmes kezdet után azonban burleszkbe oltott erotikát, mitologikus tájfilmet kapunk. A szituáció burleszkbe illő, hiszen a három főhős egyike sem érti a másik kettő nyelvét, s ezért úgy csetlenek botlanak egymás életében, akár Chaplin az "Aranyláz" kunyhójában. A történet erotikus, hiszen Anni, aki négy éve él férfi nélkül, magányosan, addig sertepertél bájos tündérként a szemérmes férfiak körül, míg nyilvánvalóvá nem válik, hogy ágyába kívánja őket csalogatni. S mitologikus tájfilmet látunk, hiszen fokozatosan kitárul előttünk Anni csodálatos világa. A lány a lappok ősi kultúrája szerint él, szinte középkori viszonyok között. A félszigetet, ahol háza áll, hatalmas tó és erdőség veszi körül, s rénszarvasok és halak kemény munka esetén megélhetést biztosítanak az ott lakó számára. Anni ha kell sámánná és kutyává válik, túlvilági szellemekkel harcol, hogy az életveszélyesen megsebesült katonákat visszahozza a halálból. A két férfi pedig egymással küzd, mert Iván még mindig nem érti, hogy hamarosan vége a háborúnak, és folyton gyilkos gyűlölettel tekint az SS egyenruhát viselő, ártalmatlan finn fiúra. Orosz film esetében kissé furcsálljuk ugyan, hogy épp az orosz hős, Iván a legnegatívabb és legkevésbé idealizált figura a többiekhez képest, de be kell látnunk, messze van már az öntudatos mozihős elvtársak megdicsőülésének kora. A "Kiskakukk" csendes békeüzenet a világ felé. Mint film rendkívüli élménnyé válhat azok számára, akiknek van türelmük kivárni a gyönyörű, bölcs és szórakoztató mese kibontakozását.