A kocsiszín

Az autóbelső – hasonlóan az olyan (tömegesen használt) közlekedési eszközök zárt világához, mint a hajó vagy a repülő – kiválóan alkalmas színhely mindenféle műfajú mozgókép-színházi előadásra. Steven Spielberg western tematikájú, kultikus thrillerétől (Párbaj) kezdve változatos típusú alkotások születtek: meghatározóan akciófilmek (Tolvajtempó, Halálos iramban-széria, Száguldás a semmibe, Féktelen száguldás), akcióvígjátékok (A hajsza), krimik (Éjszakai rohanás, Knight Rider-sorozat), szatírák (Go, Trabi, go! 1-2.), vígjátékok (Ágyúgolyófutam 1-2., Kicsi kocsi-filmek, Hazárd megye lordjai-széria), drámák (Sugarlandi hajtóvadászat, Konvoj), fantasztikummal erősített horrorok (Christine), posztapokaliptikus sci-fik (Mad Max-trilógia), szürrealista látleletek (Karambol). Közös bennük a jármű statikus, kamaradrámai szituációkra alkalmas belterével párhuzamosan a száguldás, az elrobogó külvilág dinamikájának a megjelenítése, a kettő ellentétére alapozó cselekménybonyolítás, aminek során a főhős (főhősök) magukkal hordozott vagy az autóval szerzett problémát kell, hogy megoldjanak.

[img id=457584 instance=1 align=left img]A film születésétől fogva szerepelnek a vásznon az autók, kergetőzésük kötelező akciófilmes látvány-, jobb esetben: cselekményelem. Nélkülük egy magára valamit is adó akciófilm el se készül. A négykerekűek tömegcikké – és luxusáruvá – válása későbben olyan "alműfajokat" eredményezett, mint a "versenyzős" (Le Mans, Mint a villám, Felpörgetve, Fék nélkül – Michel Vaillant) és "sofőrfilmek" (A chicagói tanú, Drive – Gázt!, illetve Taxi 1-4., A szállító 1-3.). Persze, mindez inkább csak ízelítő a gazdag filmes "kocsiszínből", mindenki fel tudna sorolni egy számára emlékezetes autós jelenetet valamelyik kedvenc filmjéből. A felhozatal bőséges és igen változatos (legutóbb például: Üss vagy fuss és Terhes társaság). A kocsiban játszódó filmek új produktuma a dél-afrikai forgatókönyvíró-rendező, Mukunda Michael Dewil Pokoli futam című akció-krimije.

Rosszkor lenni rossz helyen

Egy éppen, hogy szabadult férfi, Michael (Paul Walker) kusza magánéletét helyrehozandó Dél-Afrikába utazik, ám a johannesburgi reptérnél rossz kölcsönautóba száll (a 19-es járműbe, innen a film eredeti címe: Vehicle 19). A tág egyterű a bajok sűrű özönét zúdítja a nyakába: a hátsó üléstámla mögött megkötözött hölgyre (Naima McLean) bukkan, aki – bár szerepe eleinte nem tisztázott – egy parkolóban talált női hullával kezdődő tekervényes bűnügybe avatja be, ami miatt az alkalmilag összezárt duót a korrupt városi rendőrfőnök keresztülüldözteti a környék összes zsarujával az afrikai nagyvároson.

Azért vannak erényei

Fapados – ez juthat eszünkbe Dewil mozijáról, mintha egy nagyobb szabású (költségvetésű) film felvételeinek sziesztaidejében a stáb belopózott volna a díszletek közé, és elkészítette volna a maga Halálos iramban-átiratát. Az autós-üldözős műfaj látványosabb kiállítású darabjaihoz szokott nézők fanyaloghatnak, hogy az előzetes nagyjából felsorolja a film grandiózusabb szcénáit. Ez nem volna baj, egy jól megírt és feszült történettel a Pokoli futam tudott volna meglepetést okozni. A hitchcocki dramaturgia szerint haladó film (a játékidő végéig csupán a hangjával "megjelenő", utasítgató főgonosz) azonban spórol az eredeti ötletekkel és fordulatokkal, azokat a motívumokat és elemeket biflázza fel, amiket ilyesmi filmekben szokás (könnyen eszünkbe juthat a Mobil és A fülke című thriller). Ehhez mérten hozza a kékszemű tekintetű formáját Walker, nyilván se tőle, se más szereplőtől nem vár óriási színészi teljesítményt a film, nem is ez a dolga. Más kérdés, hogyha Walker lendíteni szeretne a karrierjén, amit a Halálos iramban-hatosfogattal egyirányú utcába kormányzott (csak a negyedik opusban, a Halálos iramban: Tokiói hajsza címűben nem játszott), drasztikus szerepválasztással kell előrukkolnia.
A Pokoli futam azonban mégsem erény nélküli, "ócska" mozi: a jól összeválogatott és megírt zene – Daniel Matthee és James Matthes –, illetve a johannesburgi utcaképek megjegyezhető pillanatokat szereznek.

A couleur locale felértékelődik

Az Élve eltemetve című "zászlósprodukcióval" fémjelzett amerikai The Safran Company és a Forefront Media Group a Pokoli futam fekete kontinensi közreműködőjeként a jelentős filmteljesítményekkel büszkélkedő (Az én hazámban, Hotel Ruanda és az Oscar-díjas Tsotsi) Industrial Development Corporation of South Africa nevű céget nyerte meg. Könnyen előfordulhat, hogy partnerségért (a johannesburgi helyszínekért) kérték cserében, hadd rendezze a filmet helyi illetőségű direktor. Mukunda Michael Dewil bár a forgatókönyv kapcsán lett volna rá lehetősége, csodát nem csinált, de nézhetőt és a "helyi színezetet" illetően érdekeset alkotott.

Kinek ajánljuk?
- Aki kíváncsi, hogyan lehet keresztezni a Halálos iramban és a Mobil című filmeket.
- Aki szerelmes Paul Walkerbe.
- A jó filmzenék kedvelőinek.

Kinek nem?
- Ötletes és/vagy látványos autós akciófilmre vágyóknak.
- Aki nem bírja, ha egy filmben folyton kocsikáznak.
- Akit Dél-Afrikától kiráz a hideg.

5/10