A magyar filmrendezők közül minden bizonnyal Bacsó Péternek van legjobb érzéke és legfinomabb szimatja az aktualitásokhoz. Terjedelmes életműve (például a Fejlövés, a Zongora a levegőben, az Áramütés és több más munkája) bizonyítja, hogy akár napi hírből is képes másfél órás mozidarabot "előállítani". Élvezettel csap le azokra a témákra, eseményekre, jelenségekre, melyek a közvéleményt foglalkoztatják. "Titka" egyszerű: mindenkit meghallgat, mindent elolvas, nemcsak a saját közegében forgolódik. Az már azután más kérdés, hogy publicisztikai hevülete nem mindig párosul kitartó igényességgel a valóságból merített nyersanyagok vígjátékká vagy drámává formálásakor. Ígéretes vázlatait olykor kidolgozatlanul hagyja. Gyakran megelégszik a felszínes megoldásokkal, rábízza magát a rutinra és tudatosan vállalt eklektikával viszi vászonra a groteszk, érzelmes, drámai, tragikomikus szituációkat.
A Balekok és banditák, az új Bacsó-vígjáték az ismert módszer és stílus jegyében fogant. Napjaink szürreálisan morbid világát jeleníti meg - felvonultatva a kor jellegzetes hőseit: a zavarosban halászó ügyeskedőket, a nagy hatalmú maffiózókat, a hiszékenység áldozatait, az üzlet, a kapcsolatok, a szerelem győzteseit és veszteseit. Az alapötlet (mármint a filmbeli főfigura pihent aggyal kitalált elképzelése) meghökkentő. A lecsúszott értelmiségi az új viszonyokhoz alkalmazkodva szolgáltató irodát nyit, de nem tanácsokat osztogat, nem is magas befektetési kamattal kecsegteti pácienseit. Cégérén ez áll: Dr. Bűnbak. Némi ellenszolgáltatás fejében mások helyett viszi el a balhét. Az elméletet a gyakorlat az istennek sem akarja szentesíteni, az ambiciózus fiatalember köz- és magánéletbeli szerepeivel sorra befuccsol. Becsapott autóvásárlók törnek rá, rács mögé dugják, káprázatos blöffbe ugratják bele, ahonnan csak sárosan szabadulhat, összekülönbözik partnerével, aki golyót ereszt beléje, átmegy remetébe, hogy azután kibéküljön kedvesével, és mozgalmas kalandjaik végeztével rugalmasan elszakadhassanak a gyötrelmek színhelyéről egy hőlégballonon...
A könnyed hangvételű filmet meglehetősen szétzilálta a kiérleletlen koncepció. Bacsó nem döntötte el határozottan, hogy abszurdba hajló komédiát kíván-e forgatni vagy társadalmi szatírát, laza kommerszdarabot vagy műfaji paródiáját, szokása szerint nagyvonalúan "házasította" a motívumokat és ide-oda cikázott a hangulatok skáláján. A Balekok és banditák tulajdonképpen a dolgok képtelenségéről, az irracionalitás terjedéséről szól(na), de a cselekmény erőtlen, a karakterek sematikusak, az elhangzó mondatok vértelenek, többször hatalmába keríti a szemlélőt az "ezt már többször láttuk" benyomása. Bacsó Péter folyton idéz Bacsó Pétertől. Rendben, csakhogy A tanú, a Banánhéjkeringő és egyéb reminiszcenciák nem igazán eredetiek. Öniróniájuk kedves, csak éppen arról árulkodik, hogy a szerzőnek más (jobb) gondolat nem jutott az eszébe. Hernádi Gyulától tudjuk: önmagunktól bármennyit citálhatunk, valahogy mégsem elegánsak a nyilván tudatosan túldimenzionált utalások. Élet és feszültség (no meg tömény didaktika) hatja át viszont azt a jelenetet, amelyikben Székely B. Miklós és Monori Lili, a magyar film örökös páriái átvert ügyfélként próbálnak perlekedni, majd a tisztviselőnő, az elragadóan csúnya Csöpike könnyben úszó tekintetétől kísérten sután kihátrálnak a helyiségből. Azt sugallva: Bacsó balekjai, ez is régi dolog, hitelesebbek, mint a banditái, akik között most regényíró rendőrtiszt (szakállas séma!), graciőz börtöncsászár (dettó) és sok más két lábon járó sablon egyaránt megtalálható.
A szereposztás ezzel szemben korántsem szokványos. Leghálásabb feladatokhoz - talán az egyetlen Györgyi Annát kivéve - nem sokat foglalkoztatott színészek jutottak: Cserna Antal, Vlahovics Edit, Máté Eta, Czintos József. Igyekeznek korrekt teljesítményt nyújtani, akárcsak a stáb többi tagja, így Andor Tamás operatőr (a szokott színvonalán), a dallamos zenei aláfestés megteremtői (Vukán György, a Creative Art Trio) és mások.
Ha a film szellemét követve netán bűnbakot keresünk, nem lehet más a válaszunk, csak ez: legfőképpen a műhely (Új Dialóg Stúdió, Cinema-Film H. I. P., dramaturg Makk Károly) felelős azért, mert a Balekok és banditákra, a félkész termékre alapos átdolgozás igénye nélkül adta az áldását.
