Betty Thomas rendezőnő az "Én a kém" című filmet 2001 őszén forgatta Eddie Murphy-vel a főszerepben. Korábban is dolgoztak már együtt, három évvel előtte a "Dr. Dolittle"-ben. Thomas újra a sodró lendületű, improvizatív komikussztárra alapozza a sztorit.
Robinson (Eddie Murphy), a bokszbajnok világbajnokságra érkezik. Nyomában a macsóbarokk teljes kelléktára: húsz méteres limuzin, bazinagy aranyláncok, villogó fogsorok, hatalmas király dumák, ehető bugyis lányok, meg ami kell. Ugyanabban a városban, Arnold Gundars, a hírhedt fegyverkereskedő éppen egy atomtöltetű terroristának készül továbbadni egy amerikaiaktól eltulajdonított szupertitkos, láthatatlan vadászrepülőt. Gundars az üzletkötés alkalmából partit ad, ahová Robinson is hivatalos. Ám az amerikai titkosszolgálat sem rest, a bokszbajnok segítségével beépül az estébe és ellenakciót indít.
Esetünkben külön figyelmet érdemel a helyszín, egy távoli, egzotikus vidék, nevezett Budapest. A választás Andy Vajna, producer jótékony közreműködésének volt köszönhető, aki így nyilatkozott ezzel kapcsolatban: "Budapestet már számos alkalommal lehetett látni a mozivásznon (feltehetően értsd: amerikain), de sosem Magyarország fővárosát alakította, hanem valamelyik másik európai nagyvárost helyettesítette. Ez az első olyan film, amelyben Budapest Budapestként jelenik meg." A film érthető módon nem Budapestről szól, de ha sorra vesszük mi képviseli a várost egy hollywoodi szuperprodukció háttereként különös leltárt kapunk. Murphy saját szájával ejti ki a szót: gulas, jobb válla fölött tíz másodperc cigányzenekar húzza, a bal fölött tíz másodperc lovashuszár vágtat, a Gellért Fürdő, a Lánchíd, a rakpart s a Vár pedig lövöldözés és robbantás helyszínéül szolgál. Továbbá valamilyen érthetetlen okból - talán mert így elég magyarosnak találtatott - ötven év körüli őszülő, pocakosodó, bajszos férfiak alkotják a magyarul megszólaló statiszták derék hadát. A producerek a háttérbe kasírozott túristacsalogató történelmi világváros képmás mellé pénzt is hagytak hátra: 24 millió forintot fizettek a helyszínek három heti biztosításáért, kétmilliót az extra díszkivilágításért és külön területhasználati díjat kaptak az érintett kerületek.
A helyszínen kívül a forgatókönyv is Andy Wajna választása volt: egy hajdan népszerű tévésorozat nulladik része. Ez volt az első olyan teleregény az amerikai televízió történetében, amelyben egy afro-amerikai és egy fehér színész alakította a főszereplő párost. A film a kémpáros első közös akciójának története, melyben a Murphy-féle nyíltszívű macsó pojáca és a szőke titkosügynök-féle hősies amerikai világmegmentő öntudat maradandó nyomokat hagyva egymás lelkivilágában összetalálkozik. Az átlátszó fegyver körüli száguldós, üldözős jelenetek mellett egy kis pszichoterápiára is marad idő. A két főhős egy menekülés alkalmával megtalálja Budapest legrosszabb helyét, a Gellért tér alatti szennyvízcsatornában kénytelenek várakozni és könnyes lelkiéletet élni az orrfacsaró bűzben. Az amerikai filmben régóta érvényes tendencia ezúttal is érvényesül: a világpusztítók és világmentők örök harcában mindaddig az utóbbiak győznek míg van aki történetüket újra és újra elmesélje és megnézze.
