Az idei év eddig a trilógiák porba hullásáról szólt. Sírhattunk A Karib-tenger kalózai harmadik epizódjának minőségén, elkezdhettük temetni a Pókembert, és idén már Shrek sem volt a régi. Az idei trilógiaszezon utolsó előtti darabja (hátra van még A Bourne Ultimátum októberben) ezzel szemben kellemes csalódás, bár lehet, hogy csak azért, mert tőle tényleg nem is vártunk semmi különöset.
A Csúcsformában első két része egyáltalán nem titkolta, hogy a Bad Boys és a Halálos fegyver-sorozatok kópiája, és csupán azáltal különbözik elődeitől, hogy egy fekete és egy kínai fickó párosa áll a középpontban. Ugyan nyomába sem értek az elődöknek, de annyira ártalmatlan kis mozik voltak, hogy képtelenség volt haragudni rájuk. Elsőre a harmadik sem tűnik többnek elődeinél, hiszen ugyanazokból a panelekből építkezik, és a történetet is egészen leminimalizálták, viszont valamiért mégis jobban szórakozunk, ez a valami pedig az alkotók összeszokottsága. Chris Tucker és Jackie Chan az első részben még nagyon hiteltelenül festettek egymás mellett, de mára már elmúlt a köztük lévő feszkó, és tényleg elhisszük, hogy egy csapatot alkotnak. Brett Ratner rendező is sokat fejlődött az évek során (Vörös sárkány, X-Men - Az ellenállás vége), és ma már bármikor kisujjból összedob egy szórakoztató hollywoodi blockbustert még akkor is, ha a sztori pusztán a verekedések és poénok közti űr betöltésére szolgál.
Carter és Lee nyomozó útja ezúttal Párizsba vezet, ahol meg kell találniuk a Triádok ősi titkát és bosszút kell állniuk egy nagykövetért, aki ellen merényletet követtek el. Természetesen ha egy amerikai film Párizsban játszódik, akkor az Eiffel toronynak fel kell tűnnie benne, de itt az alkotók egyenesen ott valósították meg a film végső leszámolásjelenetét. Jackie Chan mostanában sokat panaszkodik, hogy a formája már nem a régi, és már vigyáznia kell a hajmeresztő kaszkadőrmutatványokkal, de szerencsére mindebből a vásznon semmi sem látszik. Ugrik, rúg, esik, zuhan, ütik, rúgják, ráadásul teszi mindezt az Eiffel torony csodás kulisszái között. Tucker is egyre több bunyót bevállal, de azért ő továbbra is inkább a laza dumákért felelős. Új női főszereplőnek itt van Noémie Lenoir, aki még kopaszon is csodaszép, de a stábot két nagy öreg, Roman Polanski és Max von Sydow is erősíti, akik kisujjból oldják meg feladatukat.
Aki eddig is kedvelte a Chan-Tucker páros kalandjait, most minden eddiginél jobban szórakozhat, akit pedig eddig hidegen hagytak, annak talán most érdemes tennie egy próbát. Nálam bejött.
