Minden műfajnak megvannak a maga klasszikusai és mérföldkövei. Az akciófilmeknek ilyen a Die Hard. Elsőre talán nem is egyértelmű, miért. Hát lássuk.
John McLane (Bruce Willis) new yorki rendőr, aki Los Angelesben élő családját jött meglátogatni karácsonyra. A felesége felsővezető egy japán cégnél, így meghívást kap a céges bulira. És mit tesz isten, egy csapat európai gengsztert pont ekkor akarja kirámolni a céges páncélszekrényt, és elvinni belőle több százmillió dollárnyi kötvényt. Egyszerűnek tűnik, mint egy fakocka, de a forgatókönyvírók tudták a dolgukat. Így lett egy akciófilmből legendás akciófilm.
Először is a film elég hosszú, több mint két óra. Ez akkoriban nem számított olyan gyakorinak, mint manapság. Ennek ellenére nem érezzük, hogy vontatott vagy lassú lenne. Van idő bemutatni a karaktereket, így jobban átélhetővé teszi a problémáikat. Van egy szakadófélben lévő család, ahol a nő keress jobban, és nem adja fel a karrierjét. Egy tökös hekus, aki csak úgy belecsöppen a bajba. Egy okos és stílusos bűnöző, aki elszánt, és a csapata, aki csupa jólképzett emberből áll. Egy utcai rendőr, aki csak hazafelé tart, amikor bajba kerül. Nagypofájú rendőri vezetés, még nagypofájúbb FBI, kokós yuppie. Mindenkinek elég idő, de nincs üresjárat, mindig történik valami.
Ennek a filmnek köszönhetjük Alan Rickman mozis bemutatkozását, ami igencsak jól sikerült Hans Grubber, a sármos és agyafúrt német kamuterrorista/nagybani rabló szerepében. Jólöltözött, sima modorú és beszédű, de egyben céltudatos és kegyetlen. Az ilyen mindig remek ellenfél. Nade ki áll a másik, a jó oldalon? Bruce Willis szintén ezzel a szereppel lépett ki a nagyvászonra, addig a tévében építgette karrierjét. Ő itt a kisember, aki rosszkor van rossz helyen, ráadásul mezítláb. Nagyon okosan ámde kevésbé hősiesen nem esik azonnal neki a fegyveres megszállóknak, hanem segítséget kér. Amikor ez többször is kudarcba fúl, és megtámadják, csak akkor harcol, de aztán nincs megállás. Szívesen lepasszolná a hős szerepét, csak nincs kinek, mert mindenki más töketlen és/vagy az épületen kívül rekedt. Neki kell megmentenie a túszokat és lekapcsolni a terroristákat, ahogy egy telivér amerikai hőshöz illik. Mezítláb és atlétában, keménytökű beszólásokkal, és sok lövöldözéssel, mindannyiunk legnagyobb örömére.
Ez a film igazából a két főszereplő jutalomjátéka. Rickman lubickol a szerepben, amit mintha rá írtak volna. Nem véletlen, hogy pár évvel később ő játszotta a notthinghami bírót Kevin Costner mellett, ennek az alakításnak köszönhetően. Willis pedig azóta is ebből a karakterből él, amire gyümölcsöző életpályát épített. Mellettük elhalványul Bonnie Bedelia, mint Mrs. McClane, vagy Reginald VelJohnson, mint Powell őrmester, a kinti zsaru és csevegőtárs. Talán még William Atherton érdemes említésre, mint egy igazi médiagenyó újságíró, akinek semmi se szent, de bármire képes egy jó sztoriért.
Ám hiába a sok jó karakter, ha lapos a forgatókönyv. Hát nem is az. A zárt környezet ellenére elég sok helyszínen játszódik a sztori úgy is, mint iroda, tető, liftakna, építési terület, szellőző, stb. A karakterek elég sokat beszélgetnek, szerencsére ezek jól megírtak, frappánsak, és stílusosak. Kevés az üres fecsegés, minden mondatnak funkciója van. A cselekmény is briliáns, a két fél macska-egér harca érdekes és mivel nem egy szuperhős a jófiú, így igencsak tudunk érte szorítani. Nem egyszer kerül igen meredek szituációba, valahogy persze mindig megússza, de ezek nyomot hagynak rajta, a film végén járni is alig tud már.
Az operatőri munka is remek, Jan de Bont kitett magárért. A tér hol szűk, mint egy liftakna, hol tág, mint a tetőn. A robbanások nagyok, az akciójelenetek pörgősek, kemények. És nem szabad elfelejtkeznünk a zenéről sem. A komolyzenei betétek sajátos hangulatot kölcsönöznek a filmnek, ami remekül harmonizál a cselekménnyel.
Kiváló, klasszikus akciófilm, amin nem fogott az idő, csak még jobban kidomborított az értékeit. Mindenkinek tudom ajánlani, aki egy kis szórakozásra vágyik. Aki ég nem látta, annak egyenesen kötelező. A forgalmazó feliratosan küldi moziba, ami mindig jó, az eredeti hang nem pótolható semmivel. Azért néhány fordítási hiba becsúszott, ám ezek nem olyan zavaróak.
Az imdb-n 8,3 ponton áll (és egyben minden idők 119. legjobbja), az RT indexe 92% egyik sem véletlen.
Szerintem: 
