Liam Neeson ötvenes évei végére akcióhőssé nőtte ki magát. Az Elrabolva után ismét Európában küzd a rosszarcúak ellen, ezúttal némi amnéziával fűszerezve.
Amerikából jöttem
Dr. Martin Harris (Liam Neeson) és fiatal felesége (January Jones) Berlinbe érkezik egy tudományos konferenciára. A doktor azonban a hotelból visszaindul a reptérre egy ott felejtett aktatáskáért. Útközben taxiját baleset éri, az autó a folyóban landol. A sofőrlány kimenti Harris-t, ám a férfit újra kell éleszteni. Amikor pedig négy nap múlva felébred a kómából, részleges emlékezetvesztés a diagnózis. A neve ugyan eszébe jut, de hiába: legnagyobb megdöbbenésére felesége nem ismeri fel, iratok híján senki nem hisz neki, személyazonosságát pedig kisajátította egy másik dr. Martin Harris (Aidan Quinn)… Már saját maga is kételkedni kezd önnön sztorijában, ám egyre több gyanús jel utal arra, hogy mégis inkább egy összeesküvés áldozatává vált. A csinos taxisofőr, Gina (Diane Kruger) és az egykori Stasi-ügynök, Jürgen (Bruno Ganz) segítségével próbálja tisztázni magát, és felderíteni a háttérben zajló sötét üzelmeket.
Akit nem kezdett ki az idő vasfoga
[img id=292292 instance=1 align=left img]Liam Neeson sajátos pályaívének lehetünk tanúi, midőn az Elrabolva és A szupercsapat után ismét keményöklű akcióhősként tündököl a hamarosan 59. életévét betöltő sztár. Tény, hogy legalább egy tízest letagadhatna, amit ki is használnak a filmben, hiszen 1964-es születésűnek tüntetik fel. Tulajdonképpen jól áll ez a szerepkör emberünknek, hiszen van kellő kiállása és karizmája, ugyanakkor színészi eszköztárnak is birtokában van. A néhai NDK-beli kémet megformáló német veterán, Bruno Ganz szintén remekel, lenyűgöző alakítására még sokáig emlékezni fogunk. Nem az ő hibája, hogy a szerepét tartalmazó történetszál kissé lóg a levegőben. Ami a hölgykoszorút illeti: Diane Kruger hitelesebb volt Szép Helénaként a Trójában, vagy pláne Bridget von Hammersmarkként a Becstelen brigantykban, bosnyák menekültként eléggé disszonáns. De ő egyébként rendben van, nem úgy January Jones, aki a színészet terén sajnos kihívásokkal küszködik, ami az ő szakmájában nem szerencsés körülmény. Nyúlfarknyi, ám hálás szerepben láthatjuk Frank Langellát, Aidan Quinn-ről azonban csak azt állapíthatjuk meg, hogy megöregedett a Szenvedélyek viharában óta, és sajnos nem előnyére.
Innen is, onnan is
Jaume Collet-Serra (Viasztestek, Az árva) akcióthrillere erős kezdés után jelentősen meggyengül. Egyrészt hemzseg az újrahasznosított elemektől, mint az amnéziában szenvedő hős (Bourne-trilógia), aki keményen küzd személyazonossága visszaszerzéséért, ugyanakkor azzal is szembesülnie kell, hogy sokkal harcedzettebb, mint azt tisztes polgári élete indokolná (Utánunk a tűzözön). Fura dolgok történnek vele, ám senki nem hisz neki – szerencsére azonban egy aranyszívű lány segítségére számíthat (Őrület). A tervezett merénylet, az ipari kémkedés, a hidegháborús szakemberek tudásának hasznosítás a magánszférában, a bevándorlók sanyarú helyzete – és még sorolhatnánk az ezerszer látott építőelemeket. Ezek összeillesztése ráadásul nem mindig sikerül zökkenőmentesen. Az akciójelenetek rendben vannak, de ezt a mai technikai feltételek mellett el is várjuk. A filmvégi csavar tulajdonképpen meglepő, de aztán ha jobban belegondolunk, rájövünk, hogy ezt is láttuk már.
Kinek ajánljuk?
- Liam Neeson akciókarrierje támogatóinak.
- A kellemes szőke hölgyek kedvelőinek.
- Az európai színhelyeket előnyben részesítőknek.
Kinek nem?
- Akik az újrahasznosítást a filmiparban nem támogatják.
- Akiket zavarnak a forgatókönyv zökkenői.
- Akik szerint Neeson már túl öreg ehhez, játsszon inkább nagypapát.
6/10
