Vámpíros filmből, úgy látszik, sosem elég. Az nem lehet, hogy adott pillanatban ne lehessen vámpírokat látni a moziban, amikor éppen lejárna az egyik forgalmazási joga, gyorsan vászonra lép a másik. Így a nagyérdemű még véletlenül sem maradhat vámpír nélkül. Az ilyen filmet szereti a nép, ezt érdemes és kell gyártani - no de azért mégsem minden áron.
Az új, aktuális darab a Drakula 2000 (kicsit gáz a címben szereplő hivalkodó szám, így egy évvel később, divat-filmről lévén szó, de sebaj), Wes Craven szárnyai alatt született, aki a horror műfaj meghatározó személyisége és alakítója. A "mester" manapság valóságos élő klasszikusnak, sőt igazi húzónévnek számít, ami már csak azért is kínos, mert a tömegfilm műfajait sosem a kimagasló alkotások alakították, azok sokkal inkább a határok tágításával és összemosásával foglalkoztak. A műfaj meghatározói mindig szigorúan a sodorvonalhoz tartozó, sablonos, egy kaptafára készült művek lehetnek - és Wes Craven egyértelműen ez utóbbi kategória klasszikusa.
Még ez sem volna olyan nagy baj, ha most nem nyúlna egy olyan mítoszhoz, amely meghaladja szellemi, identitásbeli és ízlésbeli kereteit. Ez a Drakula nem különösebben művelt, cseppet sem elegáns, sokkal jobban hasonlít egy tucatmanökenre, mint mondjuk Gary Oldman-re vagy Klaus Kinskire. Egyszerű szépfiú tehát, divatos hosszú fekete bőrkabátban, akire ragadnak az amúgy is eleve bűnös nők, mint legyek a légypapírra. Az állandó ijesztgetések másfél órája alatt (másból se áll az egész film, mint hogy átlag tizenhét másodpercenként ráhozzák az emberre a szívbajt, ami már fél óra után rettentő unalmas) végül sikerül szegény Drakulából Freddy Krügert csinálni, már legalábbis ami a történetben betöltött szerepét illeti.
Két dolog lehet, ami miatt érdemes esetleg mégis beülni erre a filmre. Az egyik Johnny Lee Miller, akit a Beteg Srácként csodálhattunk meg a Trainspottingban - bár igaz, hogy a viszontlátás örömén túl sok minden nem történik. A másik, hogy végre végleges magyarázat kerül az egész vámpírmitológia eredetére nézvést, megtudhatjuk, ki is az a Drakula valójában - bár lehet, hogy ezért sem érdemes fagyi helyett mozijegyre költeni, mert ekkora bődületes marhaságot (már bocsánat) még nem találtak ki ezen a téren. Én inkább fagyizni mennék...
