Wes Anderson különös teremtményei mintha egy távoli, idegen bolygóról pottyantak volna erre az emberek lakta, Föld nevű égitestre. A rendező állandó színésztársai (Owen Wilson, Luke Wilson, Bill Murray, Seymour Cassel stb.) által életre keltett díszes kompániát többnyire koravén gyerekek és gyermeklelkű felnőttek alkotják, akik remekül megvannak egymás közt, de fogalmunk sincs, mit kezdjenek az őket körülvevő "normális" világgal.
Anderson egyszerre szánalmas és szerethető figurái hozzánk az 1998-ban készült Okostojás című film révén jutottak el először, Anderson fanyar humorral és nem kevés együttérzéssel átitatott sajátos világa azonban a multiplexeknek túl belterjesnek, a művész-moziknak túl kommersznek bizonyult. Három évvel később következett az excentrikus New Yorki zsenicsalád történetét naplószerűen megörökítő Tenenbaum, a háziátok, mellyel Anderson és hűséges munkatársai az utóbbi évek egyik legegyedibb hangvételű amerikai filmjét tették le az asztalra. Nagyon is érthető tehát, hogy a Tenenbaum-família tagjai hozzánőttek a rendező szívéhez, amit mi sem bizonyít jobban, mint, hogy Anderson legújabb mozija, az Édes vízi élet tulajdonképpen a Tenenbaum-ban megismert, széteső félben lévő nagycsalád történetének újrafeldolgozása.
A levitézlett családfő ezúttal nem más, mint Cousteau-kapitány karikatúrája, a fénykorában legendás tengeri expedíciókat vezető Steve Zissou (Murray), akire mostanában nehéz idők köszöntöttek: dokumentumfilmjei ma már a kutyát sem érdeklik, a támogatások kiapadóban vannak, s mindezekek tetejében még Zissou-né (Anjelica Huston) is lelépett. Mivel Zissou legjobb barátja (Seymour Cassel) filmünk nyitó jelenetében egy gyilkos jaguárcápa fogai között végzi, Zissou és csapata legújabb expedíciójukat a bosszúnak; az emberevő cápa felkutatásának és elpusztításának szentelik. Az előkészületek során a válogatott csodabogarakból álló legénységhez új tagok is csatlakoznak: egy Zissouról nagyszabású címlapcikket készítő újságírónő (Cate Blanchett) és egy különc fiatalember (Owen Wilson), aki azt állítja, hogy a kapitány korábban soha nem látott fia. Mindezek fényében nincs min csodálkozni, hogy Zissou legendás hajója, a Belafonte különösen súlyos terhekkel megpakolva fut ki a kikötőből, s arra Anderson eddigi filmjei jelentik a garanciát, hogy az expedíció során a legabszurdabb kalandok részesei lehetünk.
