Egymillióan a Válótársak létjogosultságáért

Az RTL új sorozata letudta a harmadik epizódot, így a nagy premier utáni adatok is megvannak és a Válótársak toronymagasan nyeri sávját, ez így van az első részek óta. Szerintünk nagyon fontos, hogy ne álljon a földbe ez a próbálkozás, mert egyrészt a Válótársak nem annyira förtelmes, másrészt innen lehet majd hova fejlődni. Mutassuk meg, hogy van ilyen sorozatra is igény!

Az ugye megvan, hogy a Válótársak egy adaptáció, tehát nem lehetett vagy nem akarták teljesen átírni. Ezt csak azért fontos leszögezni, mert így legalább kevesebb fika csapódik le a magyar kollégákon. Szegényes alapanyagokból meg nem lehet kulináris ebédet főzni, ugye. Példál Scherer Péter fényűző palotája egy kicsit túlzás, mert ugyan biztos vannak emberek, akik ilyen körülmények között élnek, de annyira nem jellemző a magyar társadalomra. Igaz, így is átjön a karaktere: próbál földhözragadtan élni, gondolkodni és rendesen nevelni a gyerekeit, míg a felesége csak a dollár jeleket látja. A kettőjük közti konfliktus az, ami nagyon magyar, de az fix, higy szinte mindennapi klisé. Egy-két hollywoodi filmben láthattuk már.

Stohl Buci karakterének története egy jóval hétköznapibb dráma: jómódú élet, megcsalás, válás. Ennyike. Ez, na meg Joci (Lengyel Tamás) sztorija hozza a hiperrealisztikus vonalat. Az ő esetében egy nő megy az agyára, aki egy igazi pióca, egy klasszik energiavámpír, akinek agyára ment az, hogy teherbe essen. Az persze már nem annyira életszagú, hogy Jocit csak úgy felkérik címlapfotózásra, de ez most mindegy, mert itt most a részvétel a fontos.

A Válótársak egy nagyon jó, mélydepressziós dráma is lehetne, ha egy kemény sárdobálós válás alapján lenne megírva. De nem ez volt az alapkoncepció, hanem egy családi, de leginkább egy haveri vígjátéksorozat, némi drámával. Ez be is jött. Nincsenek kellemetlen végszavazások, bugyuta viccek, miközben a válások keltette feszültség is jelen van, ugyanakkor nem annyira fajsúlyos egyik vonal se, hogy hétről hétre remegve üljön le a sorozat elé az ember. Vagy a drámából, vagy a haver-humorból kell több, hogy a dolog működjön, mert ez így egyelőre csak egy jó próba, egy erős közepes, egy remek kis tesztüzem, amiből jövőre akár még korszakalkotó sorozat is lehet, csak a megfelelő műfajba kellene terelgetni a szálakat.