Imádjuk a háborús filmeket, és minél nagyobbak, látványosabbak annál jobb, és ezen a téren nehéz versenyre kelni az oroszokkal. A II. világháború legfontosabb csatájának legvéresebb napjai!
Az orosz filmipar köszöni, jól van, és a világtól javarészt elzárva, elsősorban a hatalmas hazai piacból élve sok pénzből, saját szabályai és gondolkodásmódja szerint működik. Néha mégis eljut hozzánk egy-egy díjnyertes művészfilm vagy nagy költségvetésű szuperprodukció – az utóbbi kategóriába tartozik a II. világháború legvéresebb csatájának 70. évfordulójára készült Sztálingrád – ezen a címen egyébként két korábbi, egy szovjet és egy német film is készült. Az eredetileg 3D-ben készült film a gigászi ütközet egy apró, de heroikus mozzanatát nagyítja fel számunkra, a Pavlov-házért folyt harcokat.
Csujkov tábornok később azzal viccelődött, hogy a stratégiai ponton lévő, de amúgy tök átlagos emeletes házért folyó küzdelemben több német esett el, mint Párizs bevételekor. Ez persze költői túlzás, mert a németek békésen vonultak be a francia fővárosba, de a Volga menti városban valóban minden négyzetméterért hónapokig gyilkolták egymás az ellenfelek. Fjodor Bondarcsuk, a nagy Szergej Bondarcsuk (Borisz Godunov) fia méltón akart megemlékezni az évfordulóra és az elődök áldozataira, az eredmény pedig valóban gigászi. Hat hónapig építették a díszleteket mintegy 400 millió dollárért, a harcosok elszántak, tűzön is áthatolnak, ezernyi fegyver vonul fel égen vízen levegőben, az izgalom a tetőfokára hág!
A Sztálingrád nagyívű, látványos film, csak iszonyatosan komolyan veszi magát – mivel Bondarcsuk egy orosz 300-at akart csinálni. Átvette Zack Snyder filmjének minden kliséjét, képi beállítását és manírját, és átvette izzadtságszagú komolyságát és pátoszát is, de ami 2006-ban újszerű volt, az 2013-ra elcsépelt lett. Ettől függetlenül a film tényleg izgalmas,a háborús filmek kedvelőinek kötelező élmény, és írjuk a javára, hogy nem ábrázol minden németek ostoba náciként – erre szerződtették Thomas Kretschmannt (King Kong, A bukás) – és az ostromlott házban rekedt civilek egy fontos érzelmi többletet adnak a történetnek.
