Talányos, mély értelmű film, gyönyörű képi világgal. A portugál De Profundis himnusz a tengerhez, a festészethez és a hűséghez. Bár érteném!
"A mélységből" - ezt jelenti a film címe, utalva a gyönyörű 130. zsoltárra. A mélységből kiáltó ember porszem csupán a őt elnyelő tenger végtelenségéhez képest, mégis azt képzeli, hogy uralhatja? Talán ez az egyik lehetséges értelme a filmnek.
A tenger közepén parányi szigetfolton áll egy ház, benne egy nő várja a kedvesét. A kedves egy halászhajón járja a vizeket, festi a kifogott halakat, a halászok értetlenül bámulják képeit. Sorra pusztulnak a vízi jószágok. Aztán bosszút áll a tenger: viharral és hullámokkal elsüllyeszti a hajót, és vízbe fojtja a tengerészeket. A festőnek azonban megelevenednek tulajdon képei, és víz alatti utazásra viszik.
A film, akár egy enigmatikus kép vagy vers, sokféleképp érthető (bölcsészül talán úgy mondanák: sokféle értelmezési lehetőséget hordoz magában). Akit, mint engem, zavar, ha nem ért meg valamit biztosan, annak okozhat némi fejtörést. Túl azonban a jelentésen, a De Profundis csak önmagában is lenyűgöző alkotás.
A képi világ megelevenedett impresszonista festmények hosszú sora. A ház, a belső, a tenger, a vihar, a vízi lények, a víz alatti világ - mind egy-egy vizuális csoda, vásznon és keretben lenne a helye. Ám a szépségnek sajnos hátulütői is vannak: az animáció (ha talán szándékosan is) nehézkes, olykor bosszantóan egyszerű, s rettenetesen zavaróak voltak számomra az emberalakok primitívségig lebutított mozdulatai, gesztusai, arckifejezései. Meglehet, ez is az ember csekélységét kívánja kifejezni a természettel szemben.
A filmet végig erőteljes, szép zenei kíséret festi alá. A zeneszerző Nani Garcia a rajzolóval egyenrangú mértékben felel a De Profundis melankolikus, elgondolkodtató hangulatáért; műve, mint a képek, önmagában is megállná a helyét.
A mélységből kiáltó ember végül eggyé válik a természettel, amelyet birtokolni akart. Legyen meg az Ő akarata? Megbocsát-e a tenger?
A mélységből kiáltok hozzád, Uram,
Uram, halld meg hangomat!
Ha a bűnöket számon tartod, Uram,
Uram, ki állhat meg előtted?
De nálad van a megbocsátás,
hogy féljenek téged.
