Másfél millió gyermek dolgozik Peruban, ahol már 12 éves kortól engedélyezik a gyerekmunkát. Törökországban mintegy 20 millió kurd él, akik nem gyakorolhatják nemzetiségi jogaikat. Texasban évente átlagosan húsz embert végeznek ki, sok esetben megalapozatlan vádak következtében. Javier Corcuera háromegyetemes emberi jogról, a gyermekléthez, a szólásszabadsághoz és az élethez való jogról készített dokumentumfilmet A világ árnyékos oldalán címmel. A Limában született, ám 1986 óta Madridban élő, magát perui spanyolnak valló fiatal rendező három megrázó történetben mutatja be az egyetemes jogok csorbulását a Föld legkülönbözőbb pontjain, eltérő társadalmi, gazdasági viszonyok közepette.
Amint azt a filmje magyarországi bemutatója alkalmából Budapestre látogató Corcuera elmondta: hosszas előkészítés előzte meg a három főszereplő kiválasztását. A stáb két tagja végigjárta azokat a helyeket Peruban, ahol gyerekmunkásokat alkalmaznak, és az általuk felvett többórás anyag alapján esett a választás Guinder Rodríguezre. A fejlett kommunikációs képességei miatt kiszemelt 12 éves kisfiú munka nélküli apjának segít követ fejteni a hegyoldalban, hogy meglegyen a napi betevő falat az egyetlen szobában élő sokgyerekes család számára. A környék lakóinak kizárólagos megélhetési lehetőséget nyújtó kőbányában napi 10-12 órában végzi egészségtelen és fizikailag rendkívül megerőltető munkáját Rodríguez hasonló korú társaival együtt. Bár a film forgatása után lezajlott perui kormányváltás óta Corcuera szerint javult a helyzet az országban, a tömeges gyerekmunka felszámolására még várni kell. A gazdasági körülmények ellenére a három epizód közül ez keltette a legtöbb reményt, mert a helyzetük tudatában levő gyerekek nagy méltósággal viselték sorsukat, óriási életörömmel vetették bele magukat a játékba kevés kis szabadidejükben, és bizakodóan tekintettek várhatóan nem túl rózsás jövőjükbe.
A szólásszabadság megsértéséről szóló epizód középpontjába a hosszú keresés eredményeként az Ankarában fogva tartott Leyla Zana és jelenleg Stockholmban élő férje, Mehdi Zana került. Mehdi Zana 16 évet ült börtönben, mert kurd nemzetiségűként polgármester volt Törökországban, Leyla Zana pedig azért raboskodik immár hetedik éve, mert parlamenti képviselőnőként kiállt a kurdok jogaiért. Miután az asszonyhoz nem sikerült bejutnia a stábnak, a Svédországban menekültként élő férj idézi fel 24 évi házasság történetét. Mint Corcuera megjegyezte, így is teljesen illegálisan készítettek felvételeket Törökországban, Zanáék városában, ismerőseik, rokonaik között, ami miatt nem a forgatócsoport tagjai, hanem a képeken látható, véleményüket kifejtő kurd emberek vállaltak elsősorban kockázatot. Végül egyedül a forgatást előkészítő kurd újságírónő került kellemetlen helyzetbe, akit a filmben való részvétele miatt később őrizetbe vettek hazájában, és szabadon bocsátása óta kénytelen Spanyolországban élni. Szerencsére az újságírónőn kívül senkinek nem lett baja a film miatt, igaz, nem is történt előrelépés Leyla Zana ügyében. Az ankarai kormány az asszony rossz egészsége miatt kegyelmet ajánlott neki, ám az egykori képviselőnő csak azzal a feltétellel lett volna hajlandó ebbe belemenni, ha az összes kurd politikai fogoly amnesztiát kap.
A harmadik történet főszereplője az 1986-ben halálra ítélt Thomas Miller, aki ma is ártatlannak vallja magát a dallasi hotelben elkövetett rablógyilkosság ügyében. A kizárólag fehér bőrűekből álló esküdtszék a szabálytalanul lefolytatott eljárás ellenére bűnösnek ítélte a fekete bőrű Millert, aki a film forgatása során már tizedik alkalommal élte meg, milyen érzés tudni kivégzése kitűzött időpontját. Miller azonban nem adta fel a küzdelmet, és a rács mögül fejti ki halálbüntetés-ellenes tevékenységét, továbbá segíteni próbál rabtársainak és azok családtagjainak a kínok elviselésében. A világ árnyékos oldalán ugyanis nemcsak Millerrel, hanem a halálraítéltek hozzátartozóival is foglalkozik, akik megalázó körülmények között, kizárólag üvegfalon át érintkezhetnek rács mögé került szeretteikkel. A rendező éppen azért választotta a halálbüntetésről szóló epizód helyszínéül az Egyesült Államokat, hogy felhívja a figyelmet a magát az emberi jogok legfőbb védelmezőjének kikiáltó ország álságos törvényeire. Apró adalékként hozzátette: a filmben szereplő mexikói család gyermekének kivégzését a leköszönő texasi kormányzó, ifjabb George Bush az elnökválasztás szavazatainak számlálása közben firkantotta alá. A világ árnyékos oldalán legnagyobb sikerét mégis az Egyesült Államokban aratta. Thomas Miller ez év február 26-ra tervezett kivégzését a film hatására elnapolták.
Corcuera célja kezdettől fogva az volt, hogy kommunikációt teremtsen a film szereplői, alkotói és nézői között. Már magát a forgatókönyvet is úgy készítették, hogy a szereplők részt vettek annak megírásában. A film elkészítése után a stáb létrehozott egy weboldalt (www.espaldadelmundo.com), amelyen keresztül a nézők üzenhetnek a szereplőknek, kérdéseket intézhetnek az alkotókhoz, vitát folytathatnak egymással. A világ árnyékos oldalán először Spanyolországban került forgalmazásra, ahol rengetegen látták, sokan mentek el a közönségtalálkozókra, és aztán számos néző pénzzel is támogatta a Thomas Miller kivégzése ellen tiltakozó alapítványt. A befolyt összegből sikerült felkérni egy neves ügyvédet, aki bebizonyította, hogy szabálytalanságok történtek a tárgyalás során, és remélhetőleg azt is ki fogja harcolni, hogy októberben perújrafelvétel legyen. Corcuera bízik abban, hogy az eset precedenst teremt, és számos további perújrafelvétel lesz halálraítéltek ügyeiben. A perui származású rendező szerint A világ árnyékos oldalán is azt példázza, hogy még mindig van igény az embereket megszólító, elkötelezett filmekre. S bár ő azt hitte, hogy három kilátástalan sorsú ember életén keresztül fogja felhívni a közvélemény figyelmét az emberi jogok megsértésére, ehelyett három harcos személyiséggel találkozott. Guinder Rodríguez a gyermeklét örömeiért küzd a maga módján, Layla Zana egy nép szólásszabadságáért, Thomas Miller maga és az összes többi halálraítélt életéért.
