A vásárlási mánia vélhetőleg manapság ugyanolyan népbetegség a jóléti társadalmak bizonyos rétegeiben, mint a depresszió, az internetfüggés, avagy akár a dohányzás. Természetes következménye a fogyasztói társadalom által sugallt magatartásmintáknak, ilyen értelemben igazi kortünet. Azaz akár érdekes témája is lehetne egy filmnek. Itt nem ez történik.
Regényből vászonra
Filmünk Sophie Kinsella nagysikerű és azonos című regényéből készült, amely magyarul is olvasható. Töredelmesen bevalljuk, hogy magunk nem olvastuk a szóban forgó művet (a film után nem is kaptunk kedvet hozzá), mindenestre a könyvről szóló recenziók kiemelik, milyen érdekesen ragadja meg korunk egy jellegzetes társadalmi jelenségét a szerző, mégpedig úgy, hogy bepillantást enged egy vásárlásfüggő, látszólag plázacica fejébe. Nos, ha a könyvben mindez tényleg megvalósult, akkor az alkotók, legfőképp a korábban egészen normális filmeket (például a Muriel esküvőjét) is jegyző P.J. Hogan rendező súlyos hibákat követtek el az adaptáció során, mert a filmben ennek nem sok nyoma maradt.
Szegény Rebecca szenvedései
Történetünk főhőse Rebecca Bloomwood (akit Isla Fischer, Sacha Baron Cohen alias Borat menyasszonya alakít elképesztően ripacs módon), egy szingli középosztálybeli frissdiplomás csajszi New York Cityben, aki az anyagi lehetőségeihez képest sokkal fényűzőbb életmódot folytat. Mindez azonban nem az életkörülményeiben mutatkozik meg, hiszen például a barátnőjével albérelnek közösen egy zugot, hanem az elképesztő költekezéseiben, amit vásárlás közben követ el: ha Rebecca nem vesz magának időnként valami csini ruhadarabot, vagy legalább egy tündibündi kiegészítőt, akkor már rosszul is érzi magát. Hamarosan el is éri őt a boltkórosok végzete: elfogy a pénze. Így hát kénytelen munkát vállalni (szegényke...), mégpedig egy pénzügyi-gazdasági lapnál. Itt természetesen rögtön akad egy vonzó férfi munkaerő, akivel szövődnének azok a bizonyos szálak, de képes-e leküzdeni Rebecca szörnyű szenvedélyét?
Summa
Mint említettük, a filmben nem sok nyoma marad a vásárlásfüggés mint társadalmi jelenség, és a plázacicák fejébe való bekukkantás érdemeinek. Itt a boltkórosság csak díszlet egy gyengécske romantikus vígjátékhoz, ráadásul úgy van ábrázolva, hogy a negatívumai mellett vonzó is legyen: egyfajta menő szenvedély, amiben olyan jól néz ki szenvedni. A romantikus vígjáték pedig a forgatókönyv végtelen kliséi mellett azért sem működik, amiért a lány fejébe való bekukkantás sem: ez a főszereplő csaj olyan mértékben idegesítő, hogy még valószínűleg a plázacica nézők is kiakadnak tőle, egy pasinak pedig szabályos kínszenvedés őt nézni másfél órán át. Azonosulásra a legcsekélyebb esély sincs. Miként a szórakozásra sem sok.
Kinek ajánljuk?
- Aki annyira szereti Doktor Szöszit, Bridget Jonest és a Szex és New Yorkot, hogy nem zavarja, ha kettővel gyengébb kiadást kap belőlük.
Kinek nem?
- Senki másnak.
4/10
