Foxcatcher

Megint egy díjvadász film, kifejezetten az Oscarra kihegyezve. Begyűjtött 5 jelölést, hármat (rendezés, forgatókönyv, férfi főszereplő) az öt legnagyobból. Nem rossz eredmény. Lássuk, mivel érdemelte ki ezt a kitüntető figyelmet.

Mark Schultz (Channing Tatum) olimpiai bajnokbirkózó, akárcsak bátyja, David (Mark Ruffalo). Ám a 80-as években ez még nem jár kellő anyagi megbecsüléssel, így az élete nem túl fényes. Ám feltűnik egy milliárdos, John Du Pont (Steve Carell), aki felajánlja a segítségét. A fickó különc, dehát a gazdagok már csak ilyenek. Viszont hajlandó felépíteni egy magán edzőtábort és saját birkózócsapatot szervez, ahol megfelelő körülményeket biztosít a felkészüléshez a versenyekre, főleg a következő Olimpiára.

Először Mark, majd David is a Team Foxcatcher tagja lesz. Ha valami túl szép, ahhoz, hogy igaz legyen, akkor általában nem az. Du Pont különcsége, nárcisztikus és egyben diktatórikus viselkedése lassan, de biztosan felőrli Markot, aki végül képességei alatt teljesít, később el is hagyja a csapatot. David azonban marad, mert edzőként biztos megélhetést biztosíthat a családjának. De egyszer csak elpattan egy bizonyos húr, és megtörténik a tragédia.

Naná, hogy igaz történet a film alapja. Az USA-ban ismert az eset, de nálunk nem annyira, így akár meglepetés is lehet. Bár a cselekmény is érdekes, de a film igazi ereje a három színész alakításában rejlik. Carell teljesen egyé válik a karakterrel. Ebben segítségére van a smink is, de ez nem kisebbíti az érdemeit (lásd jelölés). Az általa játszott milliárdosban egyszerre van jelen szinte minden rossz, amit az átlagember a gazdagokról elképzel. Vagyona hatalmat biztosít neki szinten minden felett, amit a legkisebb lelkiismeret nélkül ki is használ. Szülei által lenyomott és meg nem értett gyerekből akarnok és önimádó felnőtt lett. Veszélyes kombináció. Jelenléte apró mérete ellenére betölti a vásznat, groteszk alakja megköveteli a figyelmet. Látjuk, hogyan süllyed egyre mélyebbre, közeledve a ponthoz, ahhonét már nincs visszaút.

A Ruffalo által játszott David szinte már az ellentéte. Szerény, de elhivatott, versenyző és edző is egyszemélyben, aki még a családjára is igyekszik megfelelő időt szakítani, miközben törődik az öccsével is. Embert próbáló feladat, de ő megállja a helyét, akárcsak Ruffalo alakítása. Hiba és manír nélkül hozza a figurát, amit szintén egy jelöléssel háláltak meg. Tatum egy kicsit gyengébb, de azért ő is igyekszik. Talán kicsit jobban is a kelleténél, néha bizony túljátssza a szerepét. Ő a bajnok, aki a rázúduló megpróbáltatások alatt végül megtörik és már nincs ereje felkapaszkodni a régi magaslatokra. Hármójuk jelenetei teszik ki a film nagy részét, és ez jó is így. Bennett Miller rendező remek munkát végzett.

A film főleg a 80-as években játszódik, és nagyon jól visszaadja az akkori miliőt. A ruhák, a kocsik, a korszellem mind visszaköszön a vászonról. A fényképezés is ezt a hangulatot hozza a maga kissé régies stílusával. Nyugodt tempója végig kitart, nem variálja ritmust, inkább nyugodtan megágyaz a végkifejletnek. Minden történésnek, mondatnak, mimikának súlya van.

Elsősorban az intenzív színészi játék kedvelőinek ajánlom. Nem egy közönségfilm, főleg itthon nem, de aki megnézi nem fog csalódni. Dráma a javából.

Az imdb-n 7,3 ponton áll, a RT-n az indexe 87%.

Szerintem 75%