A film, amiről sokan azt hiszik, hogy Pedro Almodovar rendezte, pedig nem, és azt is gondolják róla, hogy spanyol, noha argentín, de ez mit sem von le az értékéből. Néhány moziban még elkaphatjátok ezt a gonosz humorral fűszerezett, Oscar-jelölt zseniális vígjátékot.
Ha egy filmet a tavaly decemberi bemutató óta műsoron tartanak a mozik, még úgy is, hogy nem játszanak benne nagy sztárok és nincs komoly pedigréje, akkor lehet benne valami. Igaz, Damián Szifron rendező-forgatókönyvíró sötét vígjátéka Oscar-jelölt volt a legjobb idegennyelvű kategóriában, producerei között, ha csak névleg is, pedig ott van Pedro Almodovar, de a filmet zseniálisan történetei adják el. Hat különálló epizódról van szó ugyanis, amikben csak az közös, hogy mindegyik olyan emberekről szól, akiknél betelik a pohár és elszakad a cérna, adott esetben valami lényegtelen, piszlicsáré dolog miatt. Ott vannak egy repülőgép utasai, akik arra döbbennek rá, hogy van egy közös ismerősük, vagy a pincérnő, aki egy kellemetlen vendégében felismeri azt az uzsorást, aki tönkretette a családját. Egy ostoba előzés két autós kakaskodásához vezet, és egy bombaszakértőnek pedig akkor fogy el végtelen türelme, amikor autója lefoglalása után szembesül a végeláthatatlan bürokráciával. Végül ott van a milliárdos apa, aki léha fiát szeretné megmenteni a börtöntől, illetve a menyasszony, aki az esküvőn döbben rá, hogy férje nemcsak megcsalta, de a szeretőjét meg is hívta a lagzira.
Minden sztori egyformán erősre sikerült, és talán az a titok, hogy a rendező a forgatókönyvet a fürdőkádjában ülve írta meg.
A Port.hu értékelése: 8,3
