A film híre vegyes érzelmeket keltett bennem: a hátborzongató megtörtént eseményeken alapuló sztori ígéretesen hangzott, ám a rendező, Renny Harlin személye erős kétségeket ébresztett.
Hó takará el a bérci tetőt
A rejtélyek és összeesküvés-elméletek rajongóit régóta foglalkoztatja az úgynevezett Djatlov-incidens: 1959-ben kilenc tapasztalt szovjet túrázó holttestére bukkantak az Ural északi részén magasodó Halálhegyen. A mai napig sem derült fény arra, mi történt velük, hogyan és miért haltak meg, sőt még az is kérdéses, valójában hányan voltak. Sebesüléseket, bordatörést, némelyek csonkolást szenvedtek el, külső támadásnak azonban nem volt nyoma. Érthetetlen, mit kerestek hiányos öltözékben a dermesztő hidegben, miért mértek radioaktív sugárzást az egyik holttesten, és vajon miért titkosították a nyomozás iratait. Hosszan lehetne sorolni az azóta is megválaszolatlan kérdéseket, melyek a film főhőseit is foglalkoztatják.
Amerikából jöttem
Öt amerikai diák útra kel, hogy dokumentumfilmet készítsen a titokzatos eset évfordulóján. Ugyanakkor, ugyanonnan indulnak, hogy meghódítsák a zord hegyet, közben pedig minden lépésüket filmre veszik. A kezdetben vidám túrának induló vállalkozást egyre több furcsaság övezi, és amellett, hogy a természet a legkegyetlenebb arcát mutatja, az emberek közül sem mindenki fogadja őket szívesen. A több mint ötven évvel ezelőtti események helyszínén, a hóborította, kietlen hegycsúcson pedig olyasmire bukkannak, amire a legvadabb rémálmaikban sem számítottak.
[img id=455757 instance=1 align=left img]Vannak, akik semmiből nem tanulnak
Az Idegleléshez hasonlóan itt is egy csapat lelkes, de naiv fiatal indul útnak egy kézi kamerával, hogy a végére járjon egy régi, baljós történetnek. Az alacsony költségvetést ezúttal sem lehet letagadni: sem díszletekre, sem húzónevekre nem kellett költeni, bár a Halálhegyben azért némi CGI felkerült a kiadási oldalra. Mindez még nem zárná ki, hogy a végeredmény félelmetes és izgalmas legyen, hiszen e tekintetben az alapsztori valóságos aranybánya. A feszültséget azonban csak módjával sikerül adagolni, amiért egyaránt felelős az első forgatókönyvével előrukkoló Vikram Weet és a finnek nemzeti kincse, Renny Harlin rendező. Az ismeretlen szereplők alakítása sem azt sugallja, hogy valamelyikükkel hamarosan ismét találkozunk egy hollywoodi blockbuster stáblistájának elején.
Renny Harlinnak a jelek szerint nem tett jót, hogy 1998-ban elvált eddigi egyetlen feleségétől, Geena Davistől. Igaz, munkássága előtte sem emelkedett hitchcocki magasságokba, de azért olyan filmeket jegyzett, mint a Die Hard 2 – Még drágább az életed, a Ford Fairlane kalandjai (ízlés dolga, de mindenképp klasszikus), a Cliffhanger – Függő játszma és az Utánunk a tűzözön. A Rotten Tomatoes statisztikája szerint mélyrepülése 1999-ben kezdődött egy 59%-os és egy 56%-os filmmel, azóta pedig kizárólag 3-33% közötti alkotásokat tett le a vágóasztalra. Ezekhez képest a Halálhegy jó film, korántsem élvezhetetlen, jóllehet a logika néhány helyen tigrisbukfencet vet, a befejezés pedig kifejezetten csapnivaló.
Kinek ajánljuk?
- Az összeesküvés-elméletek kedvelőinek: az eset megoldásához érdekes ötleteket kaphatnak.
- Akiknek már az Ideglelésben is bejött a "néhány fiatal amatőrfilmes útnak indul, és a vészjósló jelekre fittyet hányva elszántan kutat"-formula.
- Akik urali túrát terveznek – hátha meggondolják magukat.
Kinek nem?
- Akik a rejtély komoly megoldására számítanak.
- Akik a körmüket is le akarják rágni izgalmukban.
- Akik szerint Renny Harlin már reménytelen.
5,5/10
