Kiss Béla (sorozatgyilkos)

„Halk szavú, illemtudó, tisztességes ember volt” – a gyanútlan szomszédok általában így jellemzik a sorozatgyilkosokat, ez alól pedig a bádogosmester, Kiss Béla sem volt kivétel. Kiss 1905-ben váltotta ki iparigazolványát, majd miután Cinkotán munkához látott, évekig egy házban lakott Dr. Kágyi Aladár aljárásbíróval. Bár Kágyi titokzatos emberként jellemezte lakótársát, aki anyagiak terén gyakran küzdött nehézségekkel és előszeretettel rúgott ki a hámból, ugyanakkor megrendelőivel kifejezetten nagyvonalú volt: kisebb munkákért nem fogadott el pénzt, és hajlamos volt fizetési haladékot adni. Az sem különösebben keltette fel Kágyi gyanúját, hogy Kiss rendszeresen, munkaidőben is fogadott női látogatókat, ilyenkor pedig zokszó nélkül bezárta a „boltot”.  Elmondása szerint mindössze egyszer volt komolyabb konfliktusa a bádogossal: felvetette neki, hogy az udvaron található ólat rendeltetésének megfelelően, csirketartásra használná, mire ő feltűnően hevesen reagált, mondván keresve sem találhatna jobb helyet hordói tárolására. Kiss az első világháború kitörésekor bevonult a hadseregbe, miközben Kresinszky Márton, a bádogos által bérelt ház tulaja fel akarta újítani az ingatlant, mikor a műhely melletti kamrában orrfacsaró bűzre lett figyelmes, majd egy zsákba varrt női holttestet fedezett fel. A kiérkező rendőrellenőrök felfeszítették Kiss hordóit, melyek mindegyikében egy-egy eltűnt nő hullájára bukkantak. A sorozatgyilkost – akinek titokban Bécsben három ingatlanja volt – soha nem vonták felelősségre, a jelentések szerint ugyanis még 1915-ben szerb hadifogságba esett és meghalt. Bár 2013-ban készült róla német horrorfilm Bela Kiss: Prologue címmel, ám ez végül megérdemelten tűnt el a süllyesztőben.

Matuska Szilveszter (merénylő)

Matuska Szilveszter József 1892-ben született Csantavéren. Szülei a papi pályára szánták, majd végül tanítóként szerzett oklevelet Kalocsán. Az első világháború idején főhadnagyi rangot szerzett, majd folytatta tanári pályáját. Ám hogy nem éppen absztinens életvitelét finanszírozni tudja, másodállásban kereskedni kezdett, amit iskolája igazgatója összeférhetetlennek tartott a tanári hivatással, és elbocsátotta. Feleségével Budapesten majd Bécsben folytatta vállalkozó tevékenységét, 1930-ban – miután feleségét is elveszítette - már húsznál is többször foganatosítottak ellene végrehajtást. A pszichikailag összeroppant Matuska – akinek jellemrajzáról a mai napig vajmi keveset tudni - 1931. szeptember 13-án egy robbanószerkezetet erősített a biatorbágyi vasúti hídra, majd az áthaladó bécsi gyorsvonat alatt felrobbantotta azt. A merénylet 22 áldozatot követelt, melyet a Károlyi-kormány először a kommunisták számlájára írt. Matuskát 1932-ben tartóztatták le Ausztriában, és – mivel itt nem volt halálbüntetés – életfogytig tartó börtönre ítélték. A biatorbágyi vasúti híd felrobbantásának történetét két filmben is feldolgozták, Várkonyi Zoltán 1952-ben készült Merényletében, Básti Lajos alakította Matuska alteregóját Marschalkó Juliust, majd Simó Sándor 1982-ben Viadukt néven készített filmet. Ettől független bőven kezdhetne valamit a filmipar Matuska alakjával.

Repülős Gizi (besurranó tolvaj)

Az 1926-os születésű Bodnár Gizella még az 1950-es években írta be magát a magyar kriminalisztika történetébe. Kleptomán hajlamát már korán felismerte, állítása szerint ennek kiváltója egy agyhártyagyulladás volt, ennek kezelését pedig maga Szent-Györgyi Albert végezte, aki azt mondta neki: vagy elismert zseni, vagy hírhedt bűnöző lesz belőle. Beceneve a közhiedelem szerint még a Rákosi-rendszerben ragadt rá, amikor még a magyarországi nagyvárosok között voltak repülőjáratok, így aztán egy szegedi vagy debreceni lopást követően este már Budapesten pihente ki a fáradalmakat. Később ezt maga Bodnár is legendának titulálta, azt azonban beismerte, hogy Amszterdamban, Londonban és Párizsban is követett el bűncselekményeket. És hogy életműve kevésbé legyen homogén,

a francia fővárosban magyarnóta-énekesként is karriert csinált.

Összesen 17 évet töltött börtönben, hatszor szabadult közkegyelemmel, ám nem mondhatni, hogy mindez pedagógiai értékkel bírt volna: utolsó szabadulása után Komáromba költözött, ahol hamarosan ismét bíróság elé állították. Végezetül 2017-ben is besurranáson érték Tatabányán, ám ennek nem lett büntetőjogi következménye. Repülős Gizo 2019-ben 92 évesen halt meg.

Fenyő János (vállalkozó)

Bár a 90-es évek püspöklila zakós, makkos cipős magyar alvilágának története önmagában megérne egy sorozatot, már bőven beérnénk a Fenyő-sztori megfilmesítésével is (más kérdés, hogy erre belátható időn belül nem kerül sor). Fenyő János fotóművészként vált ismertté és elismertté a 80-as években, majd Kaliforniában pornóipari fotósként valósította meg az amerikai álmot, és becslések szerint 700 ezer dolláros vagyonnal tért haza. A VHS-korszak aranykorában – alvilági pénzekből - megalapította a VICO-t, mely 1992-ben 600 millió forintos alaptőkével bírt. Az amerikai forgalmazók azonban pert indítottak Fenyő ellen a kifizetetlen jogdíjakért, a VICO pedig beszűntette működését. Az internet elterjedésével később elindította a Stáb TV-t, melyen keresztül a Nap TV-ben is jogokat szerzett. Fenyőt 1998. február 11-én gyilkolták meg egy piros lámpánál a Margit körút és a Margit utca kereszteződésénél egy hangtompítós géppisztollyal. 2013 áprilisában Jozef Roháč szlovák férfit vádolták meg a Fenyő-gyilkossággal, 2017-ben Roháč-t másodfokon jogerősen életfogytiglanra ítélték. 2019-ben pedig  felbujtóként vádat emeltek Gyárfás Tamás ellen. 

Ajánljuk még

Aki nem látta ezt a tíz VICO-filmet, az nem látott semmit!

23 évvel ezelőtt gyilkolták meg Fenyő János milliárdos vállalkozót, aki videókazettákkal és egy komplett sajtóbirodalom kiépítésével lett a '90-es évek médiacézára. Összeállításunkban bemutatjuk a korszak legemlékezetesebb VICO-filmjeit.

Tovább