A Patricia Highsmith regényét feldolgozó Ragyogó napfényben ő alakította a karizmatikus csaló Mr. Ripley-t.
- Patricia Highsmith 1955-ös regényére már a bemutató idején felfigyeltek a filmesek, és bár a köztudatban az él, hogy a Ragyogó napfény A tehetséges Mr. Ripley első adaptációja, már 1956-ban készült egy tévés feldolgozás. A hollywoodi Studio One mutatta be a „The Talented Mr. Ripley” című filmet Keefe Brasselle-lel és William Redfielddel.
- A forgatókönyv a rendező, az Oscar-díjas René Clément és Paul Gégauff munkája. A cél az volt, hogy egy feszültséggel teli, ugyanakkor esztétikailag is igényes krimit hozzanak létre. Több helyen is jelentősen eltérnek a regénytől, különösen a befejezésnél.
- Néhány főszereplő neve különbözik a regénybéli verziótól: Dickie Greenleafből Philippe Greenleaf, Marge Sherwoodból pedig Marge Duval lett.
- Clément eredetileg nem Alain Delont akarta Ripley szerepére, hanem Maurice Ronet-t, akire végül Greenleaf karakterét osztotta. Jacques Charrier, aki akkor házasodott össze Brigitte Bardot-val, korábban azért utasította vissza Greenleaf szerepét, mert nem akart Dél-Olaszországban forgatni.
- A film jelentős része Olaszországban játszódik, így a forgatás is olasz városokban, főként Rómában és a gyönyörű tengerparti helyszíneken zajlott.
- Delon akkori barátnője, Romy Schneider a legelső jelenetben Freddie Miles barátjaként tűnik fel. A rendező, René Clément is látható a filmben – itt állt először kamerák elé.
- Egy 1966-os interjúban a Marge-t (Greenleaf barátnőjét) alakító Marie Laforet azt mondta, hogy megbánta, hogy elvállalta a szerepet. Utólag úgy érezte, akkor még túl fiatal volt, és hagyta, hogy „túl sok minden befolyásolja”, és hogy elszalasztotta az esélyt, hogy jól alakítsa a szerepet.
- A tengeri jelenetek forgatása komoly kihívást jelentett a technikai stábnak, különösen a víz alatti felvételeknél.
- Henri Decaë operatőr (Négyszáz csapás, Vásott kölykök, A szamuráj, A vörös kör) híres volt arról, hogy kiválóan tudott természetes fényviszonyok között forgatni, és ezt a tudását itt maximálisan kamatoztathatta.
- A film hangulatát és feszültségét megalapozó zenét Fellini állandó munkatársa, Nino Rota szerezte.
- Az 5000 dollár, amit Tom azért kap, hogy visszahozza Philippe-et az Egyesült Államokba, közel 50 ezer dollárnak felel meg 2022-ben.
- A 10 millió líra, amelyet Tom felvett Philippe számlájáról (miközben Philippe-nek adta ki magát, és csak 475 dollárt hagyott rajta), akkoriban körülbelül 16 000 dollárt ért (és körülbelül 165 000 dollárt napjainkban).
- A „Marge” nevű jacht – a film egyik kulcsszereplője – egy Johan Anker által tervezett 18 méter hosszú, bermudai felszerelésű, 1940-ben Dániában épített vitorlás. Az „Eva” néven vízre bocsátott, később „Lasse”-ra keresztelt hajót az 1970-es években restaurálták, majd 2011-ben teljesen átépítették.
- A film vegyes kritikákat kapott a bemutatása idején. Sokan dicsérték a látványvilágát, a feszültségét és Delon alakítását, de voltak, akik kritizálták az eltéréseket a regény cselekményétől.
- Az eredeti regény szerzője, Patricia Highsmith elégedett volt a filmmel, amelyet „szemre nagyon szépnek és intellektuálisan érdekesnek” nevezett, de tetszett neki az is, ahogy Delon megformálta Tom Ripley-t. Csalódott volt azonban a film megváltozott befejezése miatt, amelyet „szörnyű engedménynek” nevezett „az úgynevezett közerkölcsnek”.
- SPOILER: a legszembetűnőbb eltérés a regénytől (és a későbbi adaptációktól) az, hogy míg a könyvben Ripley megússza a gyilkosságokat, a film végén lebukik. Majdnem biztos azonban, hogy az alkotóknak nem is volt más választásuk az akkori szigorú filmcenzúra miatt.
- Ha a kritika nem is volt túl lelkes, a francia közönség imádta a filmet, Alain Delonból pedig rövid időn belül szupersztár lett.
- Akira Kuroszava a 100 kedvenc filmje közé sorolta a Ragyogó napfényt.
Via: IMDb / Wikpedia
