Kifordult, apokalipszis utáni világban járunk, ahol Rómeó zombi, Júlia pedig vadász, úgyhogy kettejük kapcsolatából semmi jó sem sülhet ki – látszólag. Helyette valami újszerű és szokatlan viszony kezd el kibontakozni a halál ellentétes oldalán álló hőseink között, tele találó poénokkal, romantikával, akcióval és egy hatalmas adag öniróniával. Shakespeare forog a sírjában? Legfeljebb a lelkesedéstől!
Megkapóan egyszerű üzenettel bír ez a megkapóan eredeti film: a szeretet mindent legyőz. Esetünkben a halált is. R (Nicholas Hoult) zombiként tengeti mindennapjait már időtlen idők óta. A helyzettel ő sincs kibékülve; ugyan csak magának vallja be (mondjuk félig lerágott ajkakkal nehéz lenne élőszóban), de többre vágyik, valami jobbra az "életében". Csak hát a hörgésen, csoszogáson, esetenként agyevésen kívül nem sok mindent kezdhet magával az ember, ha a hivatalos státusza élőhalott lesz. Minden megváltozik persze, mikor belép a képbe egy lány, Julie (Teresa Palmer), akibe hősünk első látásra szerelmes lesz, sőt: a szíve is újra verni kezd.
Ami így leírva roppant nyálasnak és visszataszítónak tűnik. Valljuk be, mikor megjelentek az első hírek eme eposzról, az egész internet két szótól volt hangos: Alkonyat. Utánzat. Az első előzetesek aztán némi bizakodásra adtak okot, amit a végső film be is vált. Nyáltenger helyett itt műfajparódia árad, az viszont nagyon. Persze a romantikára éhezőknek sem kell félniük, elvégre Rómeó és Júlia klasszikus históriája elevenedik meg előttünk (a főhősök R és Julie elnevezése sem rejti véka alá az inspiráció forrását). A drámai vonal kicsit hangsúlyosabb is lesz a film második felére, ami inkább romantikus lesz, mint komédia (nem kell megijedni, azért a poénokból se lesz hiány). Ellensúlyozásként az akció is fellendül, úgyhogy tényleg nem lehet okunk panaszra.
Mindez persze nem működne egy kiváló színészgárda nélkül: Nicholas Hoult remekel az őszintén igyekvő, változni, élni próbáló kriptaszökevény szerepében, a Kristen Stewart klónnak (alaptalanul) titulált Teresa Palmer is szimpatikusan hozza a szabályok megszegése miatt őrlődő lányt. Mellettük a legjobb barátokat játszó, mindig bájos Analeigh Tipton (akinek igazán kijárna már egy főszerep, kitörve a barátnő-skatulyából) és Rob Croddry mint M színesíti a légkört. Szintén felüdülést jelentett a zombi evolúció (már ha van ilyen) kibővítése: ebben a világban a hagyományos zombik továbbfejlesztett változatai a "Csontik", a saját húsokat is elfogyasztó, menthetetlen teremtmények.
Őszintén tudom ajánlani mindenkinek az Eleven testeket, randifilmnek például egyenesen tökéletes, de bárki elégedetten távozhat a filmszínházakból, aki nem riad vissza a kissé elvont, de csupaszív történetektől. Egy esélyt mindenképpen érdemes neki adni, elvégre mikor láthattunk valaha is minőségi rom-zom-komot a moziban?
