Kelj fel Jancsi!

A pénz nem volt sok, de végül mégis elkészült a film. Színészei ingyen játszottak, a helyszínül szolgáló lakást operatőre apja adta kölcsön, az egész forgatás alig tartott tovább 10 napnál. Mindez meg is látszik a Kelj fel Jancsi!-n, amely simán beillene a magyar független filmes produkciók közé, azzal a különbséggel, hogy Fonyó a Hollywoodban töltött évek alatt magába szívta az ottani filmek panelépítészetét. Az eredmény egy meglehetősen bizarr keverékfilm.
Pedig a néző komfortérzetét az alaptéma is jócskán megtépázza. Egy 30-as éveiben járó, ám mentálisan sérült srácról, Johnny Millerről szól a film, akit kaliforniai kisvárosban élő, idős és gyermektelen rokona vesz magához egy angliai nevelőintézetből, ahová is vérszerinti szülei tették volt. A történetet azonban a fiút alakító Jon Jacobs játéka teszi igazán drámaivá. Végig megpróbál azonosulni szerepével, de képtelen rá, így Johnnyn kívül helyette is rosszul kell éreznünk magunkat.
Johnnyt a történet szerint nagyon szoros szálak fűzik az idős rokonhoz. A fiú egyedül nem képes az önálló életre, ezért a halálos-beteg asszony, mielőtt végleg bevonulna a kórházba, még gyorsan beszervez egy fiatal leányt, hogy tanítsa meg nélküle létezni és csak két év elteltével adja ismét intézetbe. Egy szokásos amerikai filmben innentől minden csak jóra fordulhatna, a két fiatal bizonyára egymásra találna. Hát itt nem ez történik - de nem akarom kiteríteni az egész forgatókönyvet.
Érdekesebb Fonyó Gergely és filmjének "nemzeti hovatartozása". Odakint amerikaiak, angolok, magyarok közösen dolgoztak rajta, az utómunkák, a finomvágás és a zene pedig már itthon készült. A cím fordítása is magyarabbra sikerült, mint általában szokott, ennek ellenére a főszereplő neve mégis Johnny maradt. Azért mégis szorult bele némi jancsiság, hisz' mi másért énekelne a fürdőszobai tükör előtt dalocskát épp a Dunáról? A kaliforniai rokonnak pedig nem hittem el, hogy kaliforniai - pedig valószínűleg tényleg az. Valahogy semmi sem tűnik igazinak, minden csak úgy közte volt. Meglehetősen tudathasadásos állapot. A Kelj fel Jancsi!-t egyébként Magyarországon mutatták be először, a 31. filmszemlén, ahol is (számomra érthetetlen okokból) megnyerte a megosztott fődíjat.