Kétszemélyes kamaradarab

Kemény, feszes filmmel folytatódott a szerző számára az idei Titanic filmfesztivál. A Felvonó egy percre sem engedi lankadni a néző figyelmét és érdeklődését, végig fenntartja a feszültséget, és mindezt úgy, hogy mindössze egyetlen helységet és két szereplő játékát kísérhetjük figyelemmel. Szűkös eszköztár, mégis bőséges eredmény. Nem kis teljesítmény George Dorobantu rendezőtől.

Két fiatal, egy lány és egy srác. Alig néhány napos ismeretség, és annak a bizonyos éjszakának az igérete. Egy elhagyatott gyárépület romantikus magánya. Egy vagány hecc, az ósdi teherlift, miért ne. Azután valami balul üt ki, és ők ott ragadnak a lift acélbörtönében, élelem és víz híján, távol mindentől, anélkül, hogy bárki is tudna ottlétükről. Ez a film alaphelyzete, ettől a ponttól kapunk bepillantást kettejük mikrokozmoszába.

A Felvonó sajátos parafrázisa Richard Linklater Mielőtt felkel a nap című filmjének, amennyiben a történet egyetlen cselekménye itt is egy fiatal pár néhol könnyed, általában viszont nagyon is komoly párbeszéde és szavak nélküli gesztusai. Ugyanakkor ezt a kapcsolatot más körülmények alakítják, és más végre van ítélve. Az alaphang itt feszült és vészterhes, és ebben a film sokkal inkább emlékeztet Chris Kentis Nyílt tengeren-jére, a cápák közelében felejtett búvár pár kilátástalan kitartásának bemutatására. A két elsőfilmes színész, Cristi Petrescu és Iulia Verdes játéka tökéletes. A remény és beletörődés, elkeseredettség és nyugalom váltakozó hullámai olyan hitelességgel követik egymást, hogy a nézőnek egy idő után meggyőződésévé válik, nem is játékfilmet néz, hanem rejtett kamerás felvételeket egy valóban a liftbe szorult párról. Ott vagyunk bezárva velük mi is minden porcikánkkal, az első pillanattól kezdve egészen az utolsóig. Egyetlen mozzanata sincs kettejük történetének, egyetlen felesleges, oda nem illő szó vagy tett, mely megtörné ezt a hangulatot.

Ha mindehhez hozzátesszük, hogy az elsőfilmes rendező mindössze 200 euróból forgatta filmjét, végképp jár a főhajtás. A Felvonó a minimalista filmkészítés ékköve. Mestermű.