Ki fért fel a bárkára?

Adott egy pici lény, aki úgy néz ki, mint egy papagáj és egy polip keresztezése, és adott a számára a túlélést jelentő bárka, meg az égető kérdés, hogy ki kerülhetett fel a fedélzetre a nyár utolsó családi filmje kapcsán.

Képzeljük magunk elé Noé bárkáját, és gondoljuk át, ki kerülhetett oda és hogyan, és ha már ott volt, mit tehetett és ehetett kerek egy éven át – mindezt egy vadontúj rajzfilm, a német-belga-ír készítésű Irány a bárka! kapcsán. Itt is megjelenik a bibliai bárka, elterjed a híre az özönvíznek is, és megindul a tusakodás, hogy mindenki feljusson a hajóra, és van, akinek ez csak turpissággal sikerül, és van, aki lemarad és eszelős kalandokon megy keresztül, ami felvet néhány kérdést.

Hányan és kik fértek fel? 

Ezt mondja a Biblia: „És minden élőből, s minden testből, mindenből kettőt-kettőt vígy be a bárkába, hogy veled együtt életben maradjanak: hímek és nőstények legyenek.
A madarak közül az ő nemök szerint, a barmok közül az ő nemük szerint és a földnek minden csúszó-mászó állatjai közül az ő nemök szerint; mindenből kettő-kettő menjen be hozzád, hogy életben maradjanak.” Jelenleg másfél millió ismert faj létezik, zömük megfelel a leírásnak, de képtelenség, hogy 3 millió példány felférjen bármekkora hajóra is, a bárka méretéről pedig pontos adataink vannak. A hossza 137 méter, szélessége 22,8 méter, magassága 13,7 méter, belseje három szintre oszlott, a térfogata pedig meghaladta a 40 ezer m³-t. Okos emberek erre azt mondják, hogy a törzsfejlődés során alakultak ki az egyes fajok, ami persze az özönvíz után történt, így akkor még a mai fajok eredői, vagyis rendszertanilag a nemzetségek éltek, azokból kerültek fel a bárkára – pl. a kutyafélék, az antilopfélék vagy a macskafélék közös őse, és hogy spóroljon a hellyel, Noé nem felnőtt példányokat vitt, hanem kölyköket. Nemzetségből pedig 8000 van, az 16.000 állatot jelent, ami már kezelhetőbb, és ebbe beleszámolhatjuk az azóta kihalt nemzetségeket is, például a dinoszauruszokat. Igen, a dinók a Biblia ételmezői szerint még éltek Noé idejében.

Felfértek, de aztán mi lett?

A bárka egy évig és további negyven napig hánykolódott az özönvízben, hogy élte mindezt túl az a 16.000 állat, mit ettek, ki gondozta őket? A fedélzeten csak 8 ember volt, Noé, a felesége, három fiuk és azok feleségei, így nagy munka várt rájuk. Okos emberek azt is kiszámolták, hogy a hajó belső terének 40%-a szolgált az élelem tárhelyeként, amiből rengeteg kellett, de nem a romlandó fajtából, hanem pl. szárított húsból, levélből vagy gyümölcsből, az jobban el is fér. Esővizet ittak, tehát arra nem kellett figyelni, de etetés hatalmas munka 8 embernek. Csakhogy Noé ekkor már 600 éves volt – akkor kicsit magasabb volt az átlag életkor -, így nyilván volt ideje kiokoskodni egy félautomata etetőrendszert, amit csak néhányszor kellett feltölteni, de mi a rengeteg ürülékkel? Mert ezt is kiszámolta valaki, hogy ennyi állat kicsik és nagyok, dinók és melegvérűek után legalább napi 11 tonna „felesleg” keletkezett, amitől muszáj volt megszabadulni, de erre is van válasz. Noé nyilván lejtősen képezte ki a bárka három fedélzetét, így minden a megfelelő helyre csurgott és potyogott le, valószínűleg valami szellőzés is volt, hogy ne fulladjon meg mindenki az így keletkező metángázoktól, de ha más nem, a kellően vastag szalmaágy egy évig biztos beszívott mindent. A logisztika tehát megoldva.

Vége az özönvíznek, most mi legyen?

Egy év és negyven nap után kibukkantak az első hegycsúcsok a mindent elborító vízből, és Noé szabadjára engedte az állatokat, amire a rosszmájúak azt mondják: a húsevők azonnal lemészárolták volna a növényevőket – és még pár kisebb húsevőt -, majd élelem hiányában ők maguk is kihaltak volna. A mindent megmagyarázok szerint ez sem így volt: az özönvíz rengeteg elpusztult állat tetemét hagyta maga után, illetve az itt és ott megmaradt kisebb tavak és tócsák teli voltak halakkal, így a ragadozók a könnyebb utat választották, és ezeket ették, és mire mindez elfogyott, a nővényevők már úgy elszaporodtak – talán a bárkán is szaporodtak – hogy nem fenyegette őket a kihalás veszélye. Leszámítva persze a dnoszauruszokat – ők tökre kihaltak.

Akik további mesés részletekre kíváncsiak a bárka történetéről, azoknak bátran ajánljuk az Irány a  bárka című egész estés animációs filmet. 

AZ ELŐZETEST MEGNÉZHETED ITT.