BB.: Bartók Béla műveinek teljes jegyzékét Szőllősy András zenetörténész (1921–2007) alkotta meg. (Szőllősy-jegyzékszám) Az új változat, a BB. (Béla Bartók Thematic Catalogue)
Kapcsolódó program: Bartók- és Beethoveen-nap 3.2

BWV: Johann Sebastian Bach műveinek teljes jegyzékét Wolfgang Schmieder adta ki 1950-ben Lipcsében Thematisch-systematisches Verzeichnis der musikalischen Werke von Johann Sebastian Bach címmel. Bach korában nem volt szokásos a művek opus-számozása, ezért műveire a Schmieder-féle jegyzék sorszámaival hivatkozunk.
Kapcsolódó program: Nicolas Altstaedt (cselló) és Kelemen Barnabás

concertino: Szólóhangszerre és zenekarra írt kisebb, rendszerint egytételes versenyművet jelöl. Első nevezetes darabjai Carl Maria von Weber klarinétra illetve kürtre írt két concertinója, de ebbe a műfajba sorolható Beethoven két Románca is hegedűre és zenekarra.

concerto grosso: (olasz nagy koncert) a versenymű egy speciális fajtája, ahol nem egy-, hanem több szólóhangszer van, de azok egy együttest képezve versenyeznek a zenekarral. Az első híresebb concerto grossokat Arcangelo Corelli és Antonio Vivaldi írták, a későbbiekben pedig Georg Philipp Telemann, Georg Friedrich Händel, Willem de Fesch és Charles Avison.

D.: Franz Schubert műveinek katalógusát Otto Erich Deutsch állította össze.
Kapcsolódó program: „Kelemen Kvartett…+”

dúr hangnem: A dúr hangnemnek általában világos, tiszta, olykor vidám, vagy akár megható érzéseket tulajdonítanak, míg a mollnak sötét, komor, esetenként szomorú, gyászos jelleget. Bármilyen zenei hang lehet a dúr skála kezdőhangja, ezt alaphangnak nevezzük. Például ha az alaphang a f, akkor F-dúrról beszélünk.
Kapcsolódó program: Zalai Antal hegedűkoncertje

Etűd: a zenében a hangszertechnika gyakorlását, elsajátítását szolgáló, pedagógiai célzatú darab, de vannak igen értékes, jelentős hangversenyetűdök is.
Kapcsolódó program: Yuma Aoki zongorakoncertje

Hob.: (Hoboken-Verzeichnis – Hoboken-műjegyzékszám) Joseph Haydn 750 művének nem időrendi, de műfaj szerinti katalógusa.
Kapcsolódó program: Anima Musicae Kamarazenekar

HWV.: (Händel Werke Verzeichnis – Händel műjegyzékszám) Georg Friedrich Händel műveinek számozására szolgál.  1978-ban készült Bernd Baselt munkája nyomán.
Kapcsolódó program: Ensemble Matheus, vez.: Jean-Christophe Spinosi

K.: Köchel-jegyzék (Köchelverzeichnis) Wolfgang Amadeus Mozart műveinek listája, időrendi sorrendben. Nevét készítőjéről, Ludwig von Köchelről kapta. A jegyzékben az egyes művek jelölése: K vagy KV és egy szám. Így például a D-dúr hegedűverseny a Köchel-jegyzék szerint a 218. Mozart mű, ezért a K. 218 -es vagy KV. 218 -as jelölést kapta.
Kapcsolódó program: Zuglói Filharmónia - Szent István Király Szimfonikus Zenekar, vez.: Záborszky Kálmán
Bogányi Gergely zongorakoncertje

moll hangnem: A moll (minor) lágy hangsor, szemben a dúr skála keményebb hangzásával.
Kapcsolódó program: BBC Filharmonikusok

op.: Opus-szám, a zenei mű sorszáma egy életműben. Jelentése a latin nyelvű (opus-mű) szóból ered. Elsősorban zenei vagy művészeti alkotás.
Kapcsolódó program: Alison Balsom (trombita) és a Liszt Ferenc Kamarazenekar
Yuma Aoki zongorakoncertje

Partita: A partita eredetileg egyszerűen a hangszeres műveket jelentette a 16. és a 17. században, de Johann Kuhnau és más, főleg késő barokk német zeneszerzők (mint például Johann Sebastian Bach) zenedarabok gyűjteményének megnevezésére használta.
Kapcsolódó program: Banda Ádám hegedűkoncertje

Rapszódia: Laza szerkezetű, gyakran nemzeti-népi motívumokra épülő, fantáziaszerű hangszeres mű. Az egyik legnagyszerűbb és legismertebb rapszódia Gershwin "Rhapsody In Blue" c. műve.
Kapcsolódó program:BBC Filharmonikusok

Rondo: A (fr. rondeau) olyan zenei forma, amelyben a téma refrén-szerû visszatérései közé epizódok, közjátékok kerülnek (pl.: A-B-A-C-A).

RV: (Ryom-Verzeichnis – Vivaldi műjegyzékszám.) Peter Ryom alkotta meg Antonio Vivaldi műveinek katalógusát.
Kapcsolódó program: Alison Balsom (trombita) és a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Scherzo: Hangulata mindig szeszélyes, tréfás, enyelgő, de ezt a hangulatot ellentétes hangulat szakítja meg, s azután tér ismét vissza az eredetihez. A romantikus karakterdarab előretörését készíti elő.

Szerenád: (ol.: és sp.: serenata)
Eleinte kedvelt vokális zenei forma, majd lassanként hangszeres formává alakult át. Rendszerint 4-6 tételből állnak. Köztük egy menüettó két lassúbb és két indulószerű dalformából. Az újabb szerzők közül legismertebbek: Csajkovszkij, Dvořák, Volkmann Róbert, Fuchs, Brahms, Elgar.
Kapcsolódó program: Roma Hungaricum Állami Művészegyüttes

Szimfónia: Jelentése összhangzás (gr.).  A 18. században alakult ki a szimfonikus zene egyik legfontosabb, számos korábbi tendenciát összegző, szintetizáló műfaja. Az elkülönült szólamokból (I. hegedű, II. hegedű, brácsa, cselló, fafúvók, rézfúvók, ütők) álló, kötött ülésrendű hangszer-összeállítást karmester irányítja.
Kapcsolódó program: MR Szimfonikusok

Szonáta: A klasszikus szonáta ciklikus három–négytételes műforma. A tételek formájára és sorrendjére nézve szigorú szokás alakult ki. Az I. tétel szokás szerint egy gyors tempójú szonátaformájú, a II. lassú tempójú szonáta-, egytémás rondó-(kisrondó)- vagy dalformájú tétel. A III. tétel menüett vagy scherzo; gyors tempójú összetett dalforma. A IV. tétel ismét gyors tempójú, rendszerint két témás rondó- (szonátarondó)- vagy néha szonátaformájú.
Kapcsolódó program: Bogányi Gergely zongoraestje

Szvit: A szvit eredetileg tánc- vagy táncos jellegű tételekből, később emellett nem táncjellegű részekből (többek között sonata, sinfonia, toccata, praeludium, ouverture, chaconne, aria) is álló többtételes kompozíció. A szvit ismertetőjelei: a tételösszeállítás variálhatósága, a tételek laza fűzésének újra és újra megjelenő tendenciája, s legtöbbször a hangnembeli egységesség.
Kapcsolódó program: Maxim Rysanov brácsakoncertje

Variáció: Egy zenei motívum tudatos változtatását, variálását, gazdagítását, bővítését, szűkítését jelenti. Zeneművekben a variáció lehet: dallami, ritmikai, hangnemi, hangerő és hangszín szerinti.
Kapcsolódó program: Yuma Aoki zongorakoncertje

Vonósnégyes: Általában két hegedű, egy brácsa és egy cselló. Egyes művekben a második hegedűt gitárra, vagy mandolinra cserélik.
Kapcsolódó program: Alekszej Ljubimov és a Keller Kvartett

Vonósszextett: Neve a 6 (=szextett) szóból származik. Tagjai: két hegedű, két brácsa, két cselló
Kapcsolódó program: Zalai Antal hegedűkoncertje

Z.: Henry Purcell műveinek Franklin Bershir Zimmerman  által készített jegyzékének jelzőszáma.Kapcsolódó program: Alison Balsom és a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Zongoranégyes: Zongora és általában vonóstrió (hegedű, brácsa, cselló) együttese.
Kapcsolódó program: Alekszej Ljubimov és a Keller Kvartett

Zongoraötös: Általában olyan hangszeres együttes, amelyben a zongora mellett egy vonósnégyes (két hegedű, egy brácsa és egy cselló) játszik. A közismert Pisztráng-ötöst például Schubert zongorára, hegedűre, brácsára, csellóra és nagybőgőre komponálta, tehát speciális zongoraötösnek tekinthető.
Kapcsolódó program: Bogányi Gergely zongoraestje

(Zongora)verseny: Olyan versenymű-típus, ahol a szóló-zongora versenyez, felelget. a zenekarral. Beethoven zongoraversenyeiben a zongora uralkodik ugyan, de nem kormányoz. Utolsó két zongoraversenyében már teljes az egyensúly. A romantikus zongoraversenyben a zongora egymaga akar mindent, pótolni akarja az zenekar hangzását. Johannes Brahms szimfonikus zongoraversenyeinek esetében zongora és zenekar már választható szét. Szerves egységet alkotnak.