Aki Kaurismäki, a Leningrád cowboys menni Amerika c. film rendezője Ibsent, Csehovot és Puskint kérte fel a forgatókönyv megírására. Talán valamilyen transzcendens úton, csak így tudom megmagyarázni magamnak, hogy miért olyan a film, amilyen. Lars von Trier-rel is "biztosan" egyeztetett, hogy használjon végig színházi eszközöket a teljes képtelenség és a skandináv melankólia tökéletes szemléltetésére. Adott egy éjjeli őr, akit senki sem szeret, (pedig szép kék szeme van) csak a büfésnő, de ezt a férfi nem hajlandó valamiért észrevenni. Szerencsétlenségére találkozik a malacképű "végzet asszonyával" és suta szerelembe esik, amikor is kiderül, hogy Miss Röfi igazából egy gonosz kis prosti - de nem akarom lelőni a poént, bár azok inkább a finn nyelv sajátosságaiból adódtak. Ez a mozi Kaurismäki naturalista meséjének harmadik része "az Életről" Helsinkiben, mégis bízom benne, hogy a töménytelen dohányzás, és az általános kilátástalanság csak költői túlzás nekünk, a vodkás üvegen innen élőknek.
