"Csak akkor válunk felnőtté, ha nem pitizünk, mint a kutyák" - mondta Colin Smith, a filmtörténet leghíresebb hosszútávfutója, aki a cél előtt néhány méterre megállt, lemondva ezáltal a győzelemről, s egyben a javítóintézet igazgatójának ezáltal megváltható jóindulatáról. A "Könyörtelenek" esetében egy hasonló főhőssel, ám kevesebb szabadságvággyal megáldott rendezővel van dolgunk.
Egy fiúkollégium zárt közegében játszódó történetet látunk, mely akár hatvanas évekbeli elődei ("A hosszútávfutó magányossága", "Az ifjú Törless" vagy a "Ha") ismét a társadalom betegségeinek - ezúttal az ötvenes években is tovább élő fasizmus gyökereinek - vizsgálatára alkalmas modellként működik, s lázadás és agresszió viszonyát, az erőszak természetét kutatja.
A film a svéd Jan Guillou Svédországban klasszikusnak számító, "Ondskan" (azaz "Gonosz") című, önéletrajzi ihletettségű regényét dolgozza fel. A 16 éves Eriket rendkívül erőszakos magatartása miatt minden középiskolából kitiltják, tudomást sem véve arról, hogy viselkedésének valódi oka mostoha apja durva bánásmódjában keresendő. A fiú egy bentlakásos magániskolában végül kap egy utolsó esélyt. Mostohaapjától távol új életet akar kezdeni, ám hamar kiderül, helyzete itt sem sokat változik, a felsőbb osztályosok fasisztoid diktatúrája az alsósok felett az általa már jól ismert méreteket ölti. Az ifjú zsarnokok meghökkenve tapasztalják, az újoncnak eszében sincs a többiekhez hasonlóan feltétel nélkül meghunyászkodni egyre kegyetlenebb módszereik láttán, inkább rezzenéstelen arccal tűri az engedelmesség megtagadásával járó büntetéseket. Erik, bár mindannyiuknál erősebb, mégsem üt vissza, mint korábban tette volna, mert ezzel azonnal elveszítené utolsó esélyét az érettségire. Megpróbál harcolni erőszak alkalmazása nélkül, s rá kell ébrednie, hogy ereje nem csupán testi erejében, hanem önismeretében s önuralmában is rejlik. A fiút a fotómodellből remek színésszé érett, 23 éves Andreas Wilson alakítja.
Mikael Hafströmöt, a svéd rendezőt forgatókönyvíróként a magyar mozikban nemrég bemutatott "Zsernyákok"-ból ismerhetjük. Harmadik mozifilmje, a teljes egészében Stockholmban forgatott "Könyörtelenek" számos hazai és nemzetközi fesztiváldíj után a 2004-es svéd Oscar-jelölést is megkapta. A hitelességét pontos karakterábrázolások sorával felépítő, klasszikus eszközökkel elkészített film - bár végül nem kerüli el, hogy idealizálja a főhős utolsó nagy bunyóit - tanulságos mozinak ígérkezik akciófilmeken edzett lelkű ifjú nézők számára.
