A lengyel Lech Majewski filmje tulajdonképpen nem más, mint idősebb Pieter Bruegel Krisztus keresztútját ábrázoló, hatalmas tablójának stilisztikailag aprólékosan hű, vizuálisan megkapóan érdekes tartalmi elemzése. A nézőt szinte beleviszi a képbe, körbevezeti és hagyja elmélyülni benne.
Festmények filmen
Messze nem példa nélküli különböző képzőművészeti alkotások, szobrok, festmények nemcsak illusztratív, hanem dramaturgiai célú beemelése a filmművészetbe. Néha ezek megmaradnak a "híres festmény" bulvárlátványosságának szintjén, és szerepük általában az, hogy bűncselekmény tárgyi bizonyítékaivá, céljává és tárgyává válnak. Esetleg hivalkodóan mutatják tulajdonosának gazdagságát. Komoly művészről szóló, komoly alkotó által kreált életrajzi és más művészettárgyú művek esetén azonban a filmen bemutatott festmények esztétikai és gondolati szinten is szerves részévé válnak a filmnek. Eklatáns példa erre például Kuroszava Álmok című filmjének Van Gogh-szkeccse, vagy Tarkovszkij Andrej Rubljovjának bizonyos képszekvenciái. Huszárik Csontváryja. Derek Jarman Caravaggióját szinte teljes egészében a nagy olasz festő színeiben, kompozícióiban és fény-árnyékjátékaiban álmodta meg. A másik nagy brit nu-barokk mester, Peter Greenaway szinte minden filmjében operál a direkten alkalmazott festői, sőt festészeti hatásokkal, az Éjjeli őrjárat című filmjének középpontjában pedig már konkrétan egyetlen festmény, Rembrandt óriási műve áll, s ennek kapcsán bocsátkozik Greenaway fantáziája messzemenő következtetésekbe. A lengyel Lech Majewski ez utóbbihoz áll legközelebb az 2011-es Sundance Fesztiválon bemutatott A Malom és a Kereszt című grandiózus vállalkozásával, ami tulajdonképpen nem más, mint id. Pieter Bruegel Az út a Kálváriára című, több mint 500 alakot megjelenítő festményének (a képet lásd itt) tartalmi elemzése.
Mi van a képben?
[img id=346859 instance=1 align=left img]Könnyen lehet, hogy ez így akár még unalmasnak is hangozhat, a film azonban messzemenően nem az. Még akkor sem, ha legfeljebb pár tucat mondatnyi emberi szó hangzik el benne, s az sem párbeszédként, hanem elmélkedésként, vagy pedig magyarázatként. Majewski, valamint a film vizuális stábja valami egészen elképesztő munkát végezve konkrétan belemegy Bruegel festményébe, annak seregnyi szereplőjéből kiragad néhány tucat alakot, részletesen és precízen kielemezi azok történetét. A filmben nincs dráma, tulajdonképpen a szó szoros értelmében vett cselekmény sem, csupán a kiragadott figurák saját kis belső magántörténetét ismerjük meg, melyek által, őket összefűzve, a szemünk előtt bomlik ki az egész óriási festmény jelentése. Mindössze három nevesíthető szereplője van csupán a filmnek, ők érdekes módon azonban nem "részei" a festmények, sőt. Rutger Hauer alakítja magát Bruegelt, aki mintegy festés közben, egy afféle kerettörténetben magyarázza a dúsgazdag megrendelőnek, Nicolaes Jonghelinck bankárnak (Michael York), hogy mi, miért és hogyan szerepel a közben készülő képen. A filmben mindössze ők ketten szólalnak meg. Szerepel még Charlotte Rampling, aki Bruegel feleségét és alkalmi modelljét alakítja, ő azonban csak személyes kisugárzásával van jelen. Még egy közelebbről is megmutatott figurát láthatunk a filmben. Ő a molnár karaktere (Marian Makula). Nos, ő a kulcs mindenhez…
Pazar, csodás, lenyűgöző
Elképesztő színek, aprólékosan kidolgozott kompozíciók, részlet- és fantáziagazdag meglátások jellemzik az egész filmet, melyről egész egyszerűen nem hiszem el, hogy mindössze csupán 1.1 millió euróból, tehát egy átlagos magyar film költségvetésének megfelelő pénzből forgatták le. Amikor a minap néztük a filmet, azt gondoltam, hogy ennyi pénz az egész magyar filmgyártásban nincs, mint amennyibe itt egyetlen jelenet kerülhetett, aztán meg… Pazar, csodás, lenyűgöző film, minden elemében. Pedig tényleg csak egy megelevenített, megelevenedő festményről szól, és tényleg csak annyi sztori van benne, mint amennyit egyetlen pillantással fel lehet fogni, mégsem volt a film egy pillanatig sem unalmas vagy fárasztó. Egészen különleges élményt nyújt Majewski és idősb Bruegel alkotása, bár azt nem szeretném, hogy ebből az itt megjelenő filmtípusból divat lenne, még ha ez a veszély nagyon nem is fenyeget... A Malom és Kereszt alapvetően kísérlet, látványos, érthető és átélhető kísérlet, szinte egyenrangú alkotás az eredeti festménnyel, azonban a film útja nem ez.
Kinek ajánljuk?
- A középkori hétköznapok iránt érdeklődőknek.
- A középkori festészet ismerőinek.
- A különleges filmek kedvelőinek.
Kinek nem?
- Előzetes tapogatózás, információszerzés vagy felkészülés nélkül érkezőknek.
- Ad hoc szórakozásra vágyóknak.
- Zsánerfilmek kedvelőinek.
8/10