Igazi meglepetés, hogy egy Jennifer Anistonnal készült film jó is lehet. A Sejtcserés támadás annak ellenére működik, hogy a Jóbarátok Rachele semmit sem változott, és a sorozatot leszámítva egyetlen értékelhető alakítása csak a Jóravaló feleségekben volt.
Bár a magyar címből arra következtethetnénk, hogy a Sejtcserés támadás egy testrablós, ufós sci-fi, a film igazából egy jól összerakott vígjáték. Persze tökig nyomva romantikus klisékkel, másodpercre kiszámított fordulatokkal és minden jó, ha a vége jó-tanulsággal - de pont ettől még működik.
Ahogy az elvárható egy hollywoodi vígjátéktól A The Switch (maradjunk csak az eredeti címnél) nem bonyolítja túl az alaphelyzetet. Adott egy öregecskedő lány, Kassie (Jennifer Aniston), aki már megunta várni a herceget fehér Audin, ezért úgy dönt, hogy pasi nélkül vállal gyereket. Talál egy fizetős donort, rendez egy bizarr és váratlan fordulatokban bővelkedő megtermékenyítési bulit, majd elköltözik anyuékhoz vidékre, hogy szívjon jó levegőt is az a gyerek.
A történetbe legközelebb ott kapcsolódunk be, amikor hét évvel később a kissráccal együtt visszatér New York-ba és újra előkotorja a rég elfelejtett jóbarátot, Wallyt (Jason Bateman), hogy néha szitteljen neki, amíg ő továbbra is kitartóan az igazit keresi. És persze jellemzően beleválaszt egy kigyúrt, pityergő tevébe (Patrick Wilson), azt bezzeg nem veszi észre, hogy a megoldás mindvégig ott van az orra előtt - lehet, hogy ez a vakrandi valódi jelentése?
A The Switchen nem érdemes számon kérni az életszerűséget, a kissrác igazából nem is hasonlít a valódi apjára, Jennifer Aniston egy pillanatot sem öregszik hét év alatt, és különben is elképzelhetetlen, hogy egy inszemináció ne klinikai körülmények között történjen meg.
A mozi egyszerűen csak azt a régi bölcsességet hívatott igazolni, hogy bár a nők nagy része az Adoniszokat kergeti, az Igazi végül mégis egy morcos, kinyúlt pulóveres, hipochonder lesz, aki nem szégyelli bevallani, hogy még érzelmei is vannak. Ja és mindemellett - néhány fájdalmas jelenetben - hitet tesz amellett, hogy a gyereknek családban van helye, értsd, szüksége van apára is.
A legújabb Jennifer Aniston-moziról azt mondják, hogy Jen tulajdonképpen csak mozgó díszlet benne, a sztori nem is róla szól, hanem a Jason Bateman alakította Wallyről, és ez tulajdonképpen igaz is. De engem mégsem ő fogott meg igazán, hanem két, valóban mellékszereplő.
Egyrészt a Kassie barátnőjét alakító Juliette Lewis, aki a Született gyilkosok óta ugyan jócskán megöregedett, de továbbra is brilliánsan alakítja a kattantat. Na és persze Jeff Goldblum, aki minden jelenetében lejátszotta a körülötte lévőket, és ezerszer szexibb volt az összes férfi szereplőnél.
Persze a The Switch közel sem az évtized limonádéfilmje, de lazításként épp jól jöhet egy fárasztó hét után, 7/10.
