Londoni férfi

A rendező "elátkozott" filmje (a forgatás közben az egyik producer öngyilkosságot követett el), a hét év alatt, 1,3 milliárd forintból készült koprodukciós műalkotás a 39. Magyar Filmszemle nyitóprogramja lett volna, ám végül nem így alakult.

Megszokhattuk már, hogy Tarr Béla nem kereskedelmi tévék által szponzorált közönségfilmet forgat, hanem lassú folyású, gyönyörűen fényképezett, erkölcsi kérdéseket körbejáró, ólomsúlyú darabokat. Hosszú snittekkel, érdekes arcokkal, nagy hallgatásokkal. A londoni férfi sem lóg ki a sorból: barátságtalan, öntörvényű, de talán nem öncélú alkotás. A filmes szemináriumok kedvelt témája lesz; a hallgatók, esztéták bizonnyal jókat fognak róla vitatkozni. Ezt meg is értem. A magyar származású Fred Kelemen jóvoltából varázslatosan fényképezett, felejthetetlen jelenetekből áll, amelyek egyenként olyanok, mintha mára klasszikussá vált mozgóképekből vágták volna össze őket; mégis: lassúsága miatt a végeredmény majdnem hatástalan.

Lomha, egyhangú ritmusától furcsamód nem jelentőségteljesebb lesz, hanem majdnem jelentéstelenné válik, mint amikor a felére lassítunk egy mondatot. Talán ezért érezhette egyik kritikusa úgy, hogy A londoni férfi nézhetetlen. A szépen komponált képek, nagy ívű körsvenkek, a gondosan kiválogatott szereplők és helyszínek kapnak itt nagyobb hangsúlyt, nem a történet. Ezáltal az erkölcsi kérdések helyett a látványvilágban merül el a néző.

A történet mozgatórugója egy táska pénz, illetve a birtoklásából következő erkölcsi dilemmák és bajok. A pénzt egy artista (Mr. Brown) lopta, aki aztán gyilkosságba is keveredik. Az esetet végignézi egy férfi (Maloin) a kikötői pályaudvar váltóőrtornyában, és kihalássza a vízből a pénzt, hogy családja nyomorán segítsen - hiába. A nemsokára megjelenő detektív felbukkanásával aztán klasszikus, Dosztojevszkij-féle macska-egér párharcot is látunk.

Tarr Béla filmjei által, akárcsak a mára állandó társalkotójává lett Krasznahorkai László pitonhosszúságú mondatokból álló regényei befogadása közben, jobb esetben meditatív állapotba kerülünk: lassul a légzésünk, a szívritmusunk. Esetemben majdnem baj lett ebből, bár három személyre való kávét hörpintettem.