A Saul fia idei sikere apropóján összegyűjtöttük azokat a magyarokat, akik megkapták az arany szobrocskát.
Rózsa Miklós
Budapesten született 1907-ben. Gyermekkorát a Mátrában töltötte, apja földbirtokos, gyáros, édesanyja a Zeneakadémián tanult, így Rózsa gyermekként már közel került a zene világához. Már öt évesen hegedült és zongorázott, ami később az egyenes utat jelentette a Lipcsei Konzervatóriumba, ahol zeneszerzést és vegyészetet tanult. Párizsba, majd Londonban komponált, amikor felkérték első filmzenéje elkészítésére. A Marlene Dietrich főszereplésével készült A páncél nélküli lovag olyan sikeres lett, hogy Korda Sándor később őt kérte fel a Bagdadi tolvaj zenéjének megkomponálására is, amiért megkapta első Oscar jelölését. Közben kitört a II. világháború, így Amerikába került, és hamarosan ő lett az egyik legismertebb filmmuzsikus Hollywoodban és világszerte. Ismét Kordával dolgozott Kipling klasszikusán, a Dzsungel könyvén, majd 1945-ben Hitchcock Elbűvölve című filmjének zenéjéért kapta meg első Oscarját. Két évre rá a szintén magyar származású George Cukor Double Life filmjéhez szerzett zenét, amiért akadémiai díját is besöpörhette. Ezután a Metro-Goldwyn-Mayer filmgyártó-óriás, mely addigra már hosszú ideje próbálta magához csábítani a zeneszerzőt, tizenkét éves szerződést kötött Rózsával. Hogy a stúdió számára mennyire fontos a hollywoodi mércével mérve is óriási jelentőségű üzlet létrejötte, azt bizonyítja, hogy elfogadták Rózsa minden követelését. Az MGM-es évek alatt írta életének legjelentősebb történelmi-bibliai ihletésű műveit. 1951-ben jött a Quo Vadis római korra jellemző hangzásvilággal, majd egy évre rá az Ivanhoe, 1959-ben pedig megalkotta minden idők egyik legmonumentálisabb kalandzenéjét, a Ben Hurt, amely méltó módon a harmadik Oscar-díját hozta meg számára, valamint azonnal a halhatatlan zeneszerzők társaságába emelte őt. 
Korda Vince
Érdekes módon a három Korda fivér közül őt ismerjük legkevésbé, és mégis ő kapta meg az akadémia szobrocskáját. 1897-ben született Túrkevén harmadik gyermekként. A Képzőművészeti Főiskolán tanult, festői ambíciói voltak. Bécsben, Firenzében és Párizsban is élt, egyik leghíresebb vászna a József Attilát megörökítő portré. Később a családi hagyományt követve ő is elkötelezte magát a film mellett. Bátyja, az ekkor már óriási tekintélynek számító Korda Sándor meghívására Angliába költözött díszlettervezőnek. Több tucat film fűződik nevéhez, és az 1942-es Dzsungel könyvéért megkapta a legjobb látványtervezésnek járó Oscart. 
Cikkünk előzményét itt olvashatod: Magyarok és az Oscar-díj I. rész
