A Saul fia idei sikere apropóján összegyűjtöttük azokat a magyarokat, akik megkapták az arany szobrocskát.
Sajnos ma már kevesen tudják, ki volt Lukács Pál, vagy, ahogy az egész világ ismerte, Paul Lukas, pedig ő az egyetlen magyar, aki színészként nyert Oscar-díjat. Lukács 1894-ben született Budapesten, majd középiskolai tanulmányai után beiratkozott a Színművészeti Akadémiára, onnan pedig Kassára került. 1918-tól lett a Vígszínház tagja, majd Amerikába költözött, ahol némafilmsztár lett. 1930-ban újrakezdte a már felépített karrierjét, és a hangosfilmekkel is szerencsét próbált. Hamar keresett színésszé vált, olyan színészekkel játszott, mint Gary Cooper, vagy Bette Davis. 1943-ban megfilmesítették az Őrség a Rajnán sikeres színházi darabot, és olyan kiválóan sikerült, hogy négy Oscart is kapott, köztük a legjobb férfi főszereplőért járót.
Herczeg Géza (Geza Herczeg) 1888-ban született Nagykanizsán, majd tanulmányai után újságíró-íróként dolgozott különböző magyar, német és olasz lapoknál. Később haditudósító lett, majd a háború után drámaíróként kereste kenyerét. Különösen sikeresek volt a zenei vígjátékokban és revükben. Ezután New Yorkban és Los Angelesben vállalt munkákat. 1937-ben nyert Oscart az Émile Zola élete című film forgatókönyvéért.
Székely János (John S. Toldy) budapesti születésű forgatókönyvíró 1901-ben látta meg a napvilágot Budapesten. Első verse 1919-ben Kassák Ma című lapjában jelent meg, de a Tanácsköztársaság bukása után külföldre távozott. Berlinben kezdett forgatókönyveket írni, és olyan filmcsillagokkal dolgozott, mint Marlene Dietrich. Nem sokkal később állást kínáltak neki Hollywoodban, így 1938-ban Székely kivándorolt az Egyesült Államokba, ahol mind némafilmek, mind hangosfilmek keresett forgatókönyvírójává vált. 1940-ben az Arise, my Love (Ébredj, szerelmem!) című film forgatókönyvéért Oscar-díjjal tüntették ki.
Vértes Marcell, magyar festő, grafikus, illusztrátor, 1895-ben született Újpesten. Képzőművészeti Főiskolát végzett, rajzait több lap is közölte, majd Karinthy Tanár úr kérem-je volt az első könyv, amihez illusztrációkat készített. A Tanácsköztársaság bukása visszatérő elem a korabeli művészek életében. Ő is Bécsbe menekül, majd Párizsban és Amerikában is dolgozik. 1952-ben a Moulin Rouge jelmezterveiért kapta meg a filmakadémia elismerését.
Tauner Sándor grafikus festőművész is Budapesten született 1906-ban. Tehetsége korán megmutatkozott, Rippl-Rónai növendéke volt. Az erősödő antiszemitizmus miatt hagyta el az országot, és Párizsban keresett munkát. Hamar a filmezés felé fordult. Kiemelkedő tehetsége folytán folyamatosan keresték a Párizsban forgató amerikai rendezők, így ismerkedett össze Billy Wilderrel. A rendező Legénylakás című filmjének látványtervezéséért kapta meg a neves elismerést 1960-ban.
A későbbi Oscar-díjasainkat már lényegesen többen ismerik. Zsigmond Vilmos Spielberg Harmadik típusú találkozások című filmjének fényképezéséért vehette át a díjat, míg Rofusz Ferenc a legjobb animációs rövidfilm kategóriában nyert A léggyel. Szabó István 1982-ben jutott a csúcsra, a Mephistóval, míg Nemes Jeles László díjának az idén örülhettünk a Saul fiáért.
A cikkünk előzményét itt olvashatod: Magyarok és az Oscar-díj I. rész, Magyarok és az Oscar-díj II. rész.
