A Hyppolit óta tudjuk, nem elég néhány jó színész (Eperjes, Koltai) ahhoz, hogy egy film újrája hiteles és anyagilag, szakmailag sikeres legyen. Bár a Kabay stáb elsősorban anyagi babérokra törekszik, valamit azért ehhez is nyújtani kell. A gárda lankadatlan lendülettel vágott bele következő kihívásába, és a Meseautó mai formába történő átültetése máris a vásznon válik láthatóvá a nagyérdemű számára. Jelen színészeink megint felsorakoznak, (Bajor, Kern, Stohl) hogy a Hyppolit kudarcára rácáfoljanak és bebizonyítsák nem felesleges pénzkidobás régi filmek újrakészítése. Pedig úgy tűnik, sajnos az.
A történet ugyanaz, mint az eredeti - majdnem: ez alkalommal van egyszer az Eurocenter vezetője, a nőfaló mácsó, aki első látásra beleszeret egyik alkalmazottjába. Azaz csak volt alkalmazottjába, mert éppen korábban rúgta ki - tudtán kívül - az imádat tárgyát. Hirtelen ötlet következtében dönt: eljátssza, hogy a lány "nyer" egy meseautót, sofőrrel együtt. A sofőr pedig ő maga lesz. A férfi igazi békából lett királyfi: szeresd meg a békát, megkapod a királyfit! Igazgató-sofőrünk kettős játszmába kezd, kihasználva, hogy a lány nem ismeri valódi énjét. De mivel mindenki más igen, ez vicces jelenetekre, helyzetekre ad lehetőséget. Jön az autókereskedő barát, egy fogadás, a megszállott osztályvezető, meg a szerelmes és őrülten féltékeny titkárnő. És akkor még nem beszéltünk a lány hihetetlen szüleiről, elsősorban anyjáról (Pogány Judit megint).
A Meseautó - egyik - legnagyobb hibája, hogy nem tudja elkerülni, hogy látványosan ne hirdesse bőkezű szponzorai nevét. Ezt a trükköt még nem sikerült ellesni Amerikától - ha már egyszer állandóan az amerikai sztájlt erőltetjük -, így az egész filmben tudatosítják, hogy melyik autóval menő" közlekedni, melyik telefonnal telefonálni (a kocsi rendszáma GSM-001, sic!), hol érdemes vásárolni. Ez kezdetben csak zavaró, később már kifejezetten idegesítő. Bár a Bajor-Kern páros hátán viszi a filmet, a Bajor-Kabos hasonlóságot csak a vak nem veszi észre. Nagy gond, hogy a karaktereket is másolni akarja a mozi, így eredeti jellemeket sem látunk, néhányan pedig mintha egyenesen rettegnének a zseniális eredetijükkel való összehasonlítástól. A forgatókönyv fogyatékosságait senki nem menti meg, így a kudarc nagyjából várható. Néha az az ember érzése, hogy az alkotókat egyáltalán nem érdekli a néző véleménye. Mivel az emberek, főként fiatalok elsősorban Multiplexekbe mennek, a borsos árak miatt a vonzó nevek, nagy durranások közül válogatnak, így a Meseautó valószínűleg közönség nélkül marad. A tragikus egyenlegen talán valamit javít a vidéki bemutatás (?), videó-, tv megjelenés, de ettől függetlenül nincs mit kozmetikázni a tényt: nem biztos, hogy a jó, és járható utat választotta Kabay Barna (és mások) a magyar film megmentésére. Emlékképeimben feltűnik egy Európa Expressz című halálfélelem, de ez a film legalább nem akarja megváltani a világot, és nincs benne Dobó Katica féle melléfogás sem...
A Meseautó vicces, és - főleg azoknak, akik nem látták az eredetit - szórakoztató, de középszerűségét nem tudja leplezni. Eredetiség hiányában ez nem is meglepő.
