Mestermunka

  • - sam - / PORT.hu

M. Tóth Gézának egy pofon egyszerű ötlet jutott az eszébe, de mint tudjuk, a legegyszerűbb ötletek válnak be a legjobban. Az elgondolás lényege a kör-fahrt és a másodpercre pontosan múló idő lett. Másodpercek múlnak, így látjuk a képet, ahogy a főszereplőnk körül mozog a kamera. Körbe. Körbe. Óvatosan, lassan, ahogy a másodpercek telnek. Mi pedig látjuk, ahogy készülődik, a Mester előadása ugyanis a küszöbön áll, segéde a torkát "olajozza", felkészíti mindarra, ami rá vár majd. Közben pedig múlik az idő, a nagy fináléra várva.

Szatirikus kis alkotás, öt percbe sűrítve mindazt, amit a sztárságról tudunk, gondolunk vagy akár tudni vélünk. Izgalmas kis játék a valóságról és az álomvilágról, annak keveredéséről és arról a közegről, amit annyira szeretnénk mi is belülről látni. Mert bárki bármit mond, egy kicsit mindenki kíváncsi rá. Nem csak a kulisszatitkokra. Az igazi valóságra. A lényeg pedig sokkalta egyszerűbb, mint gondolnánk, s a film ereje épp ebben áll.

Furcsa, mégis megnyugtató körforgás, minden stációt végigjár, velünk egyetemben. Az idő könyörtelen múlása, és az, ahogy az átlagosból valami mássá változik át. Egy pillanatra. Hogy aztán minden kezdődhessen újra elölről.

M. Tóth Géza filmjét Oscar-díjra jelölték, Legjobb animációs kisfilm kategóriában, Rofusz Ferenc 3 perces alkotásához hasonlóan. Ő akkor, 1981-ben a díjat is elhozta, reméljük 2007-ben hasonlóképp lesz. Annyit tehetünk csupán, hogy drukkolunk.