Állandó és időszaki kiállításokból ajánlunk egy csokorra valót.

Kezdjük Óbudán:
Goldberger Textilipari Gyűjtemény
Az Óbudai Múzeum filiájaként működő Goldberger Textilipari Gyűjteményben látható "A Goldberger..." című állandó kiállítás. A tárlat célja hogy méltó emléket állítson az egykor világhírűvé vált Goldberger gyárnak, a családnak és az óbudai textiliparnak egy európai színvonalú a 21. század elvárásainak megfelelő kiállítással. A múzeum 2014-ben elnyerte az "Év Múzeuma 2013" címet valamint a MúzeumCafé díjat is. A MúzeumCafé díjat a Goldberger-gyűjtemény megmentéséért és a gyűjteményt bemutató múzeum korszerű, izgalmas és példamutató kiállításának létrehozásáért ítélte oda a szakmai grémium.

Az Óbudai Múzeum–Goldberger Textilipari Gyűjteménye  állandó kiállításával méltó emléket kíván állítani az 1784-ben, Goldberger Ferenc által alapított, és több mint 200 éven át fennállt textilgyár történetének. A kiállításnak kettős küldetése van:

Maradjunk Budán, irány a VÁR! Azon belül a Nemzeti Galéria. 

A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészet kialakulásának és fejlődésének folyamatát dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény. Gyűjtőköre az államalapítástól napjainkig, a legkorábbi magyarországi emlékektől a kortárs művészetig terjed. Állandó kiállításai átfogó képet adnak a magyar művészet történetéről.

Korniss Péter: Folyamatos emlékezet című tárlatát feltétlenül meg kell nézni. A kortárs magyar fotográfia egyik meghatározó alkotója, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas fotográfus. Munkásságának középpontjában az eltűnőben lévő erdélyi és magyarországi paraszti életmód dokumentarista ábrázolása áll. Folyamatos emlékezet című kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában azokra a sorozatokra koncentrál, amelyek az egész életmű legfontosabb szellemi ívét adják.

A Budavári Palota kiállítás nélkül is megér egy sétát. Az ünnepek alatt amúgy is tanácsos kicsit kimozdulni a friss levegőre.

Budai sétánk után, főleg gyerekekkel, látogassunk el a Miniverzumba, ahol megcsodálhatjuk Ausztria és Németország gyönyörű tájait, nevezetességeit százszoros kicsinyítésben, örökmozgó vonatokkal. Az interaktív múzeumban december 31-én a gyerekek bulizhatnak is.

A vonatozás után tudjunk meg mindent, amit a Titatnicról tudni kell. A Komplex termeiben 2300 nm2-en elterülő tárlaton a rajongók több száz eredeti műtárgyat - bútorokat, ruhákat, ékszereket - tekinthetnek meg a híres hajóroncsból. 

A nagy érdeklődésre való tekintettel sorbaállásra kell számítani. A kiállítás utolsó napján, december 31-én 10 órakor tárlatvezetésen vehetnek részt az igazi fanatikusok.

A Király utcából a Hősök tere felé első állomásunk legyen a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ. 

Ha nincs sok időnk, akkor a Robert Capa, a tudósító című tárlatot ajánljuk, mert ez december végén bezár. A Capa Központ kiállítóterében Robert Capa, a világ egyik legismertebb magyar származású fotográfus munkáinak egy szeletét mutatja be. A kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében található közel ezer Capa-fotográfiából válogat.

Golden Boundaries címmel látható  az a fotókiállítás, amely neves külföldi és magyar fotósok anyagából válogatva a kamaszkorra fókuszál. 

A harmadik kiállítás Koronczi Endre: Paratusspiritus manuatum című tárlata. 

A szelek talányos szerzetek. Nem láthatók, nem tapinthatók, hallani is csak azt hallhatjuk, amit mozgásuk kelt. Fújhatnak, hozva északi hideget, forróságot délről, vihart nyugatról, langyos esőt keletről, de van, hogy szinte meg se moccannak, csak rekken a levegő. Miként volnának hát ki-, vagy épp megismerhetők?

Útban a Hősök Tere felé mindenképpen térjünk be a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumba.
A Sanghay - Shanghai. Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között című kiállítása az emblematikussá vált távol-keleti nagyváros, Shanghai és a két világháború közötti időszak ellentmondásos hazai Kelet-képét jól reprezentáló budapesti mulató, a Sanghay bar nevét kapcsolja össze. A kiállítás célja, hogy egyrészt a Shanghaiban akkoriban élő és tevékenykedő magyarok (többek közt a Hopp Múzeumba került) hagyatéka révén bepillantást engedjen a kínai metropolisz világába, másrészt hogy a magyarországi művészetben a keleti hatások bemutatásával megjelenítse az eddig kevéssé vagy egyáltalán nem kutatott területeket.

Innen már csak egy ugrás a Műcsarnok, ahol az EGY/KOR - Különutak és kivonulás a konszolidáció idején öt tárlatot is megtekinthetünk. 

Visszatekintés Blaskó János, Gadányi Jenő, Jakobovits Miklós, Karátson Gábor, illetve Bocz Gyula, Cerovszki Iván, Csutoros Sándor, Dombay Győző, Lisziák Elek, Ócsai Károly, Szeift Béla művészetére

A politikával átitatott korszakokban a művészet szerepe és a művészek helyzete kiszolgáltatott. Így volt ez a Rákosi, Kádár (és Ceaușescu) nevével fémjelzett időszakban is, melyet a Műcsarnok most bemutatott, öt – egymással szorosan összefüggő – kiállítása megidéz. A kiállítások „félárnyékban” maradt életműveket emelnek újra a fénybe, hogy megvizsgálják az akkori művészet helyzetét, az alkotók egzisztenciális tereit, művészeti és életstratégiáit, különös tekintettel a kívülállás és az ellenállás egyedi formáira.

A konszolidációként summázott korszakban számos alkotó látszatra semleges, valójában azonban morális állásfoglalást rejtő és termékeny lehetőségeket nyitó külön utakra lépett. A Műcsarnok jelen kiállítása ezt a sokfelé tartó áramlatot igyekszik visszahelyezni a közelmúlt magyar művészetének térképére.

Víg karácsonyt, kellemes múzeum látogatást kívánunk!