Itt a Sherlock Holmes nevében, ami a magyar filmkészítők egyik elhanyagolt műfaját eleveníti fel, a rég nem látott ifjúsági filmet. A film elmegy a közhelyes alapgondolat és erőltetett zene ellenére. A történetet, a szándékot és az oldschool trükköket dicsérjük.
Felesleges is lenne fennakadni azon, hogy a Sherlock-szériát ültetnek át gyerekfilmre, hisz Mándy Iván Robin Hood-feldolgozásából készült regény, amiben Csutakék játsszák el az ismert mesét, már maga is klasszikussá vált. Alapban az történet sem rossz, csak a forgatókönyvírók (a történetet a rendező Bernáth Zsolt írta Kiss Szabó Márkkal közösen) túl sok a "gyerekeknek még vannak tiszta álmaik"-szerű közhelyet körítettek a nyomozó srácok köré.
Egy kisvárosban sorra tűnnek el a gyerekek, hogy zombikként kerüljenek elő. Ketten elkezdenek nyomozni utánuk, és közben Sherlock Holmes-osat játszanak: egyikük doktor Watson lesz, a másik meg a pipázó, kokainista hegedűs nyomozó. Csatlakozik hozzájuk Ica, avagy Adler kisasszony is. A hátrányos családi hátterű gyerektrió nyomozása aztán egy cirkuszba vezet meg egy steampunk doktorhoz (Gáspár Tibor), aki a gyerekek álmait szerzi meg rejtélyes okoknál fogva. A történet ennyiben hasonlít is a Kis Vukra, de a kivitelezés már messze nem annyira vészes, sőt néha már majdnem látványos.
A 38 éves Bernáth - aki a dunaújvárosi horror és gengszterfilmeket állami támogatás nélkül gyártó Cruel World Team filmes csapat tagja - előbb-utóbb jó filmet is fog rendezni. Már ez is elmegy, pláne, ha azt nézzük, hogy nyomokban a Spielberg-filmek és minden idők legjobb ifjúsági filmje, a Kincsvadászok filmes élményének hatása is látszik rajta. Jó volt látni az oldschool trükköket, mint a Lucas-féle ILM-et idéző villámok, gumimaszkok, totyogós akció, üldözés-jelenetek.
Túlzás csak néha akadt: a dadogós bohóc például plágiumgyanúsan másolja a Ledger-féle Jokert és a befejezés is giccsesebbre sikerült, mint a megszokott gyerekfilmes klisé. A rendező előző filmjét (Illúziók) szerzői jogi okok miatt nem lehetett bemutatni, így állítása szerint most óvatosabban plagizáltak: csak a Sherlock Holmes név használati jogát kellett megszerezniük, ami - mint mondta - nem is volt bonyolult.
Ez a film akár nézhető is lehetne, ha a Watsont játszó fiút, Ungvár Ádámot is instruálja annyira, mint a másik két fiatalt, Szénási Kristófot és Kugler Nikolettet, akik meglepően ügyesek, és akiket a rendező Budapesten és Gyömrőn talált. Jó lett volna, ha nem kapunk ennyit az arcunkba Gulya Róbert zenéjéből vagy ha az egész ügy kábé 50 perccel rövidebb lenne és nem bonyolítanák túl feleslegesen a végét. Persze mindez csak 20 millió forintba került, amit a dunaújvárosi filmes csapat a helyi forgatásnak is köszönhet.
A Sherlock Holmes nevében-film jó, hogy egyáltalán létrejött, hisz alapban örülünk minden magyar filmnek, ami elkészült, és aminek a vetítéséről nem jövünk ki. Igaz, nem egy új Keménykalap és krumpliorr, és nem is a magyar Kincsvadászok. De nem kell becsukni a szemet ahhoz, hogy ne fájjon, pedig a gyerekeket olyan mozgással üldözik a felnőttek, mintha egy Ed Wood-moziban totyognának, és Tahi Tóth László maszkkal a fején fenyegeti a gyerekeket, mint Yoda.
