Nem is olyan szörnyű a Terminator 5

Arnold Schwarzenegger mindenkit szétlő, és néha még vicces is. Kell ennél több?

Mostanában divat lett szidni az öreg akciósztárokat - én viszont úgy vagyok vele, hogy ifjúkorom kedvenc tesztoszteronhuszárai, Stallone, Schwarzenegger és a többiek miért ne lövöldözhetnének végig ma is néhány filmet úgy, mintha egyetlen perc sem telt volna el 1996 óta. A Terminator 5-öt Arnold nagy visszatérésének szánta az új jogtulajdonos, a Skydance Productions és a filmet forgalmazó Paramount stúdió.

A sztori persze úgy marhaság ahogy van, ráadásul Schwarzeneggeren kívül minden felkapott sztár kutyaütő a filmben, a Trónok harca sárkánylányától, Emilia Clarke-tól kezdve a golyófejű, antiszínész Jai Courtney-n át a díjhalmozó J.K. Simmonsig senki sem képes tisztességesen hozni a rábízott karaktert. Az időutazás is teljes zagyvaság, mivel az első film 1984-es jelenében hirtelen felbukkan egy olyan Terminator, aki már évekkel korábban megtalálta Sarah Connort, és azóta is jóságos nagypapaként pátyolgatja, a gépek elleni jövőbeli szabadségharc vezére, John Connor pedig maga a gonosz Terminator a jövőből...

Viszont ha úgy nézzük ezt a filmet, hogy egy 150 millió dollárba kerülő nosztalgiatúra a '80-as évekbe, amikor még minden jobb volt, akkor nagyon jól fogunk szórakozni. Főleg, ha kockánként megnézzük, hogy a forgatókönyvet jegyző Patrick Lussier (aki amúgy a Sikoly-filmek vágója volt), az Avatar producere, Laeta Kalogridis és a Trónok harcán edződött rendező, Alan Taylor miként másolták le néha kockáról kocákra James Cameron zseniális Terminator-filmjét.

Az internet természetesen tele van a T1 és a T5 közötti párhuzamokkal, íme az egyik leglátványosabb összehasonlító videó:

A Terminator: Genisyst az HBO 2 szerdán (június 8.) 15:05-től vetíti, ismétlés másnap ugyanitt, 9:40-től.