Idén április 30-án ünnepeljük a magyar film napját. Bár elsősorban nem a krimi műfaja jut elsőre eszünkbe, ha a magyar filmet emlegetjük, de az évtizedek alatt volt pár jelentős alkotás, amiben fordulatos nyomozás zajlik. Ezek közül szedtünk össze hét kihagyhatatlan művet, legyen szó filmről vagy sorozatról.

Fotó Háber (1963)

Mivel a diktatúrák szeretik azt hinni – és még inkább kifelé mutatni –, hogy a rendfenntartó szerveik tévedhetetlenek, ezért

a krimi nem egy olyan műfaj, amit könnyen elfogadna a hatalom.

A Horthy-korszak és az ötvenes-hatvanas évek magyar filmjei közt sem találunk túl sok krimit, de azért vannak kivételek: többek közt a Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva főszereplésével készült Fotó Háber, amit az a Várkonyi Zoltán rendezett, aki többek közt A kőszívű ember fiait (1965), a Egri csillagokat (1968) és a Fekete gyémántokat (1976) is dirigálta. A címbeli fotóstúdióban valójában egy kémszervezet működik, ahol a fényképezési technikákat is felhasználják az információszerzéshez és továbbításhoz. A korabeli közönség számára annyira meglepő volt az utcai forgatás – és annyira természetes a feljelentgetős házmester-hangulat –, hogy a díszletként használt üzlethelyiséget látva jelentették, hogy Háber néven nincs bejegyezve új maszek tulajdonos.

Megnézheted itt: Filmio

Kojak Budapesten (1980)

Ezzel már átlépünk a krimi-komédiába, de az Inke László főszereplésével készült filmnek mindenképp itt a helye a listán, mivel

az ügy megoldása annyira ravasz, és annyira emberi, hogy egy komoly krimi is megirigyelné.

Inke nem az első szinkronhangja volt a Telly Savalas által alakított Theocrates „Theo” Kojak nyomozónak, hanem még hasonlított is rá, így szinte elkerülhetetlen volt, hogy itthon is saját filmet kapjon mindenki kedvenc, nyalókázó nyomozója. A nálunk is népszerű tévésorozatot ügyesen használja fel Szalkay Sándor filmje, mivel úgy kezeli Kojaket, mint egy valódi nyomozót, aki a Krimiírók Nemzetközi Konferenciájára érkezik hazánkba, és ha már itt van, besegít a helyi rendőrségnek, amikor holtan találnak egy geológus-professzort. Ráadásul az is kiderül, hogy Kojak nem is görög, hanem természetesen magyar származású, és Kócsag II. tizedes néven szolgált itthon.

Megnézheted itt: Filmio

Dögkeselyű (1982)

Természetesen nem maradhat ki a listáról minden idők egyik legnépszerűbb magyar krimije, ami egy elkeseredett emberrablás történetét meséli el. Simon József (Cserhalmi György) taxisofőrként próbál boldogulni, mivel úszik az adósságban, ám két idős hölgy meglopja, majd hiába tesz feljelentést, a rendőrség nem hisz neki, és még a főnöke is úgy gondolja, hogy ő tette zsebre a bevéltet. A saját kezébe veszi az ügyet, megtalálja a tetteseket, és elrabolja az egyikük lányát. A Dögkeselyű nem attól különleges, hogy magyar bűnügyi film, mert az előtte is volt, de a rendező, András Ferenc belevitte a társadalomkritikát is, ami amúgy minden jó krimi egyik alapja.

Simon József személyében megmutatja, hogy igazából bárkiből válhat elkövető, és érdemes megismerni az indítékait is, hiszen a taxis elsősorban nem is pénzt, hanem a becsületét akarja visszaszerezni

– mondjuk nem épp a legmegfelelőbb módszerekkel.

Megnézheted itt: Filmio

Linda (1984-2002)

Veszprémi Linda (Görbe Nóra) volt a nyolcvanas években felnőtt generáció magyar Scully-ja: a Scully-effektus lényege ugyanis, hogy az X-akták hatására egyre több nő választott valamilyen tudományos pályát.

A Linda című kultikus magyar sorozat pedig többek közt azt érte el, hogy megnövekedett a fiatalok körében a küzdősportok iránti érdeklődés, és egyre több nő jelentkezett rendőrnek.

A széria főszereplője a fiatal és talpraesett lány, aki rendőr szeretne lenni, de persze ennek nem örül a családja. Pedig kifejezetten jó nyomozó, és még kung-fuzik is, szóval meg tudja magát védeni. Egyre feljebb küzdi magát a rendőrségi ranglétrán és egyre veszélyesebb ügyeket old meg – amiktől mindenki igyekszik távol tartani őt. A karakter és a sorozat olyannyira népszerű volt, hogy még esti mese is készült Görbe Nórával Linda mesél címmel, ami nem árult zsákbamacskát: a színésznő meséket olvasott fel. A Lindához pedig a kétezres évek elején készítettek egy újabb évadot, de bár ne tették volna! Miként a PORT újságírója megemlékezik róla:

„A pszichológiai berkekben a Kis Vuk-trauma vélhetőleg már bevett fogalom. Ez azt a jelenséget takarja, amikor filmes csoportok 80-as évekbeli mese- vagy sorozathősöket modernizálnak különös kegyetlenséggel, az élmény hatására pedig a nézők nagy része hónapokon át csak kesztyűsbáb segítségével képes kommunikálni. Bár sokan bizonyára tudatalattijuk legmélyebb bugyrába száműzték, jó húsz évvel ezelőtt Veszprémi Linda is hasonló megrázó restauráció áldozatává vált.”

Ez is érdekelhet

6+5 érdekesség az ország kedvenc rendőrnőjéről, Lindáról

Összeállításunk apropója a sárga Babettán száguldozó, rosszfiúkat lekaratézó nyomozót alakító Görbe Nóra 65. születésnapja. Isten éltesse!

Lássuk!

Hamis a baba (1991)

Egy újabb krimi-komédia, szintén külföldi mintára. Miként a Kojak Budapesten (1980) esetében itt is a főszereplőt, Ötvös Csöpit alakító Bujtor István volt Bud Spencer leggyakoribb szinkronhangja, és a két színész még hasonlít is egymásra, így készült pár magyar Piedone-film is. A Hamis a baba talán legjobban sikerült Ötvös Csöpi-film, amiben Bujtor egyértelműen Bud Spencer figuráját hozza, főként a bunyókban, de társául nem egy Terence Hill-szerű színészt választottak: a kissé együgyű, de tettre kész nyomozót, Kardos doktort Kern András alakítja.

Bár a film elsősorban masszív humora miatt népszerű, a szövevényes gyilkossági és kábítószeres ügy kifejezetten fordulatos, így bűnügyi történetként is abszolút megállja a helyét.

Ráadásul megvan benne az a társadalomkritika, ami egy jó krimihez elengedhetetlen. Például, amikor Kardos doktor arról beszél, hogy Csöpi ezért ütötte meg Lajoska urat, mert nem akarta visszaadni a nagyapja éttermét, sőt, még mindig a Csöpi bácsi nevét használja cégérként, ez a Gundel étterem 1949-es államosítására utal – az egykori tulajdonos és névadó, Gundel Károly ráadásul Bujtor István nagyapja volt.

Félvilág (2015)

Az 1910-es években játszódó film az Osztrák-Magyar Monarchia egyik leghírhedtebb bűnesetét, a Mágnás Elza-gyilkosságot dolgozza fel. A forgatókönyvet Köbli Norbert írta, és ez volt a harmadik filmje A vizsga (2011) és A berni követ (2014) után, amiben Kulka János játszik. Szász Attila rendezése, a hírhedt pesti kurtizán utolsó négy napját mutatja be. Bár valós eseményeken alapul, a Félvilág számtalan fikciós elemmel lett feldúsítva (ilyen a Kulka által alakított bútorkereskedő, Max Schmidt is), és egy kifejezetten hátborzongató, fordulatos krimi kerekedett belőle, amit még a bűnnel és titkokkal átitatott korabeli atmoszféra is megtámogat. Nem csoda, hogy

eredetileg tévéfilmnek forgatták, de végül moziban is bemutatták.

Megnézheted itt: Filmio

A martfűi rém (2016)

A végére egy igazi kemény krimi maradt, ami ugyancsak valós eseményeken alapul: a martfűi rém 1957 és ’67 közt játszódik, és egy kegyetlen gyilkosságsorozat utáni nyomozást mutat be. Egy fiatal nő brutális meggyilkolásáért halálra ítélnek egy férfit, ám évekkel később valaki hasonló gyilkosságokat követ el.

Mindez a szocialista Magyarországon, ahol állítólag nincsenek sorozatgyilkosok.

Sopsits Árpád filmje szintén szabadon bánt a tényekkel, a végeredmény pedig egy olyan krimi, ami pont ellentétesen működik: nem a gyilkos utáni sikeres hajszát mutatja be, hanem, hogy miként tusolt el a hatóság egy sorozatgyilkossági ügyet, és vert ki egy ártatlan emberből beismerő vallomást, pusztán azért, hogy megnyugtassák a lakosságot, és sikerként könyvelhessék el az ügyet.

Megnézheted itt: Filmio

Ez is érdekelhet

A leghíresebb magyar bűntények – a mozivásznon

A hamarosan elénk kerülő, valós események alapján készült Bróker Marcsi kapcsán szedtük össze a magyar kriminológia legjobb filmes feldolgozásait.

Lássuk!

(via Wikipedia, NFI, Filmvilág)