65 éve, 1956. szeptember 3-án született Debrecenben Görbe Nóra színésznő, aki egy időben énekesnőként és mesemondóként is ismert volt. Persze a fél ország úgy emlékszik rá mind a mai napig, mint a Linda című krimisorozat karakán nyomozónője, Veszprémi Linda, aki a '80-as években alighanem statisztikailag is kimutatható arányban tette minden korábbinál népszerűbbé a küzdősportokat, valamint a rendőri hivatást a lányok és asszonyok körében (és valószínűleg a sárga Babetta segédmotorkerékpárok eladási számait is jócskán megdobta).

Görbe Nóra édesapja Görbe János Kossuth-díjas színész, édesanyja Megyeri Éva pedagógus voltak. Gyermekkorában balettozni tanult és ritmikus sportgimnasztikára járt, tanulmányait zenei általános iskolában és nyelv tagozatos gimnáziumban végezte. 1975 és 1979 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola dráma szakán tanult Horvai István és Kapás Dezső osztályában. 1979-től 1986-ig a Mafilm társulatának tagja volt, később vendégművészként fellépett egyebek között a Veszprémi Petőfi Színházban, a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban, a Radnóti Miklós Színházban, a Játékszínben, a Vidám Színpadon és az Újpest Színházban is. Az országos népszerűséget azonban nem a színházi szerepek, hanem a televízió, azon belül is a Linda hozta meg Görbe Nóra számára – ezzel a kultikus sorozattal kapcsolatban szedtünk most össze egy ünnepi csokorra való érdekességet.

1. Szerelemből született a Linda tévésorozat. A sorozat atyja, Gát György a rettenetes Kis Vuk előtt azért számos kiváló alkotást letett az asztalra, gondoljunk csak a Zsarumelóra, az Angyalbőrbenre, no és persze a Lindára, ami Gátnak nemcsak a tévés sikereket hozta el, hanem a szerelmet is. A Comment:com blog 2007-es nosztalgiacikkében ugyanis így emlékezett vissza a kezdetekre a rendező:

A Színház és Filmművészeti Főiskola rendező-szakára jártam, és megtetszett nekem egy lány a főiskola klubjában, úú, mondom, ezt a lányt el kéne csábítani! És mivel tud egy rendező-szakos fiú elcsábítani egy színész-szakos lányt? Megkérdeztem tőle: akarsz egy főszerepet? Mire a válasz: naná, hogy akarok! A probléma csak az volt, hogy nekem fogalmam se volt, hogy mi lesz ez a film, úgyhogy hetekig ezen törtem a fejem az összes órán. A Linda a főiskolai órákon készült, ott eszeltem ki, hogy legyen egy kis karatézó rendőrlány.

Görbe Nórának és Gát Györgynek két gyermeke született: Anna 1983-ban, Márton pedig 1989-ben (2006-ban a színésznő és a rendező elváltak, Görbe Nóra második férje a 2016-ban elhunyt Dr. Ormos Péter volt).

2. Senki sem hitt a Magyar Televíziónál a „szocialista karatefilm” sikerében. Gát György a '80-as évek elején egy Amerikát frissen megjárt fiatal filmes volt, akinek annyira bejöttek az amerikai krimik, valamint Bruce Lee és Jackie Chan munkássága, hogy mindenáron össze akart hozni valami hasonlót itthon is. A Magyar Televíziónál azonban Gát visszaemlékezése szerint nem igazán lelkesedtek a karatézó rendőrlány ötletéért:

Megírtam egy szinopszist, és elmentem vele házalni a televízióba, máshova még nem lehetett menni. Elküldtek vele a francba. Még Kádár-korszak volt, karatefilm a szocializmusban! Hát milyen kapitalista őrület ez, felejtsem el azt a hülyeséget. De addig erőszakoskodtam, amíg pár epizódra Kalmár András, a Magyar televízió szórakoztató osztályának főosztályvezetője adott pénzt, de még a főcímet se lehetett megcsinálni, annyira nem bíztak a sikerében. És amikor kész lett az első három epizód – ma pilotnak hívnánk –, akkor megnyertem vele a szkeptikusokat, »csinálj egy főcímet hozzá, és akkor leadjuk adásban, megnézzük, hogyan fogadják«. Elsöprő lett a siker, ezért rendeltek belőle még tizennégyet.

A Lindából végül három „évad” készült: az 1984-ben leadott első három epizód után 1986-ban jött egy hétrészes második széria, három év múlva, 1989-ben pedig újabb hét epizód. Emellett egy „negyedik évad” is adásba került az MTV-n 2002-ben, de az mind a szellemiségében, mind a szereplőgárdájában eltért a korábbiaktól (lásd alább).

3. Igazi all star csapat forgatta le a Linda tévésorozatot. Az 1984-re elkészülő első három pilot részhez Gát György túlzás nélkül a legjobb kollégákat gyűjtötte maga köré. A forgatókönyvíró, Polgár András egészen zseniálisan ötvözte a '80-as évek elején már nálunk is nagy népszerűségnek örvendő külföldi krimisorozatokat (Derrick, San Francisco utcáin) azzal a fajta sajátos Kádár-kori szomorkásan vidám hangulattal, ami később 1987-től a Szomszédokat is hétről hétre jellemezte (a negyedik résztől kezdve az Andrew C. Coper álnéven író Réz András is csatlakozott a forgatókönyvírókhoz). A főszereplők mindegyike telitalálat volt. A jellegzetesen sárga, csehszlovák 207-es Jawa Babettán száguldozó, felvágott nyelvű harcművész-rendőrnő nappali Batmanként vágott rendet Budapest utcáin:

nem volt menekvés egyetlen zsiványnak sem, ha Görbe Nóra kilépett a klumpájából!

Görbe Nóra sorozatbéli kollégái mind a korszak kiváló színészei voltak: Szerednyei Béla játszotta Emődi Tamást, Linda kissé teszetosza, de jószívű taxis fiúját, Balázs Péter és Harsányi Gábor szerencsétlen magyar zsarukat alakítottak, Bánffy György melankolikus igazságügyi kórboncnokot. Természetesen a közönség abszolút kedvence a két „nagyágyú”, az örökké civakodva évődő Bodrogi Gyula-Pécsi Ildikó páros volt, akik Linda apját és annak szerelmét alakították. A látványosan lekaratézott gonosztevők között pedig olyan, ma már befutott sztárszínészeket láthattunk, mint a HÓHÉR-tetoválást viselő, fiatal Rékasi Károly.

4. Linda-képregény is készült a Linda-sorozat mellé. A '80-as években bevett szokás volt egy-egy sikeres hazai mozgóképes produkciót tengernyi más termékként is eladni, afféle „szocialista merchandise” keretében: a Macskafogótól kezdve a Vízipókon át Vukig szinte minden Pannónia Filmstúdiós klasszikusból készült képregényváltozat (sőt, társasjáték, ágyneműhuzat és porcelánbögre is). Ebbe a sormintába illeszkedett bele tökéletesen Fazekas Attila két 8 oldalas Linda-képregénye, amit a művész maga jellegzetes, realista fekete-fehér stílusában készített el 1985-ben a Radar magazinnak. Az első rész a Linda a fedélzeten címet viselte, a második pedig Linda a reptéren címen futott. Utóbbi sztori a '80-as évek másolt VHS-kazettás akciófilmjeinek sajátosan magyar paródiája, Ferihegyen keménykedő arab terroristákkal, és az őket lerúgó Lindával, aki eredetileg az apukájáért ment ki Emődivel a reptérre. Érdekesség, hogy a családtagját váró, szabadnapos rendőrünk terroristaellenes reptéri akciózása öt évvel megelőzte az ugyanerre a sémára épülő Die Hard 2-t!

A fenti Fazekas Attila-klasszikusok mellett van a Linda-képregényeknek egy kevésbé ismert vadhajtása is: a ma már homokanimátorként ismert illusztrátor, Cakó Ferenc 16 oldalas története, ami az úttörőknek szóló Pajtás-Pif Magazinban jelent meg 1986-ban. Itt a Központi Fizikai Kutatóintézet egyik professzora követ el bűncselekményeket, ám

amikor Linda végre elkapná az intézetben, a bogaras szaki belöki őt egy időgépbe, így a nyomozónő visszarepül XIV. Lajos korába, ahol találkozik Dumas három testőrével, Athosszal, Porthosszal és Aramisszal.

A képregénygyűjtők visszaemlékezései szerint a történet folytatására kiírtak ugyan az olvasóknak egy pályázatot, de mivel az időutazás elég bugyuta fordulat volt, a sztori érdektelenségbe fulladt. Sajnos azóta sem született újabb Linda-képregény (a létező háromról ebben a PORT-cikkben írtunk bővebben).

5. Linda-mozifilm is készült volna 1986-ban. A Linda franchise-ban hol Coper, hol Cooper, hol Copper Andrásként emlegetett Réz András épp a PORT.hu hasábjain emlékezett vissza 2016-ban arra, hogy 1986 környékén Gát Györgynek koprodukcióban leforgatott, nagyszabású mozifilmes ambíciói támadtak a Lindával kapcsolatban. Az egész estés film azonban végül sajnos financiális okokból nem készült el.

6. Linda-regényként született újjá az elvetélt Linda-film. Talán ma már kevesen emlékeznek rá 35 év távlatából, hogy 1986-ban a klumpás rendőrnő nemcsak Budapesten, de a nemzetközi színtéren is sikeres bűnüldözővé vált a Linda-szafari című regényben – bár a címmel ellentétben ezúttal nem Afrikában, hanem csak a szomszédos Bécsben rúgta vesén a gonosztevőket, ahová egy Interpol-továbbképzés keretében keveredett ki. A regényt Réz András visszaemlékezése szerint lényegében ő és Rozgonyi Ádám írták meg:

Gát Györgyé volt az alapötlet, hiszen ő a megfilmesíthetőségen gondolkodott. A köteten döntő módon a Coper-Rozgonyi szövegiparos páros dolgozott. Néha pedig összeültünk hármasban, hogy pontosítsunk, módosítsunk.

7. Linda mesél címmel is volt Görbe Nórának tévéműsora. Ez 1989 és 1990 között ment csütörtökönként este 7 órakor a Magyar Televízió 2-es csatornáján. Veszprémi Linda rendőrnőhöz persze nem sok köze volt, inkább csak az emblematikus karakter sikerének meglovagolásáról volt itt szó. Görbe Nóra kétség kívül az egyik legnépszerűbb fiatal színésznő volt a '80-as évek végén Magyarországon, a Linda pedig egy jól csengő márkanévnek számított – mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a Linda mesél könyv alakban és hanglemezen is megjelent (érdekesség, hogy a mesékre elalvó gyerek a színésznő lánya, Gát Anna volt).

8. Görbe Nóra zenei karrierje. Ha már az imént a Linda mesél bakelitlemez verzióját emlegettük, ne menjünk el szó nélkül a színésznő többi albuma mellett sem! A színésznő ugyanis a '80-as években többször is együtt énekelt a korszak olyan népszerű popzenekaraival, mint az R-GO és az Első emelet (1990 és 2003 között pedig a Bojtorjánnal énekelt közösen). A Linda tévésorozat népszerűségével párhuzamosan Görbe Nóra több zenei albumot is kiadott, amelyek mind kapcsolódtak valahogyan a küzdősportos vagy a színészi pályafutásához: 1984-ben jelent meg lemezen és kazettán a Linda: Zöld Öv, ezt követte 1986-ban a Linda: Kék Öv - Hollywood Messze Van..., majd 1987-ben a Linda: Piros Öv - Levél Hollywoodból, 1989-ben a Te Szeress Legalább, 1991-ben pedig a Tündéri Lutra Buli.

9. Plágiumbotrány a Linda tévésorozat zenéje körül! Vukán György fülbemászóan dallamos, dzsesszes főcímzenéje, amihez Kozma Péter rajzolt animációs intrót, vitán felül állóan zseniális. Akár egy nemzetközi produkcióban is simán megállná a helyét.

Épp ezért robbant nagyot pár éve a hír, miszerint Kriskó Zoltán, a 2013-ban elhunyt Vukán György hagyatékának kezelője beperelte a Marvelt, a Disneyt és a Fox stúdiót, amiért 1992-től jogtalanul használták fel a Linda főcímzenéjét a '90-es években futó, és idehaza is nagy sikerrel vetített X-Men rajzfilmsorozathoz (ez volt az a széria, amelyikben Rozsomákot kivételesen nem Farkasnak, hanem Pézsmapatkánynak hívták). Nos, valóban van némi hasonlóság a két intró között:

Csakhogy ahogy arra egy 2019-es Stenk-cikk, illetve a Budabeats is rámutatott, Vukán Görgy a Linda-intrózene komponálásakor igazából csak a nyugaton divatos, a '70-es évekre jellemző „krimi funk” stílust emelte át hazai környezetbe és hangszerelte át nagyzenekarra 1983-ban, ami Magyarországon akkoriban egyáltalán nem volt bevett szokás. Az amerikai kontinensen viszont annál inkább, hiszen egy hasonló dallamvilágú szám, a The Cool Cook már egy torontói filmzeneszerző, Frances Ruffino 1982-es válogatáslemezén felbukkant – egy évvel a Linda előtt:

10. Az „elveszett” Linda-évad. Valószínűleg a régi Linda-sorozat kedvelői közül sem látta mindenki azt a kurta-furcsa ötrészes Linda sorozatot, amit 1999-ben kezdett el tervezgetni a Magyar Televízió. Máig tisztázatlan okokból ezekben az epizódokban a felvágott nyelvű Linda egy sokszor elmélázó, hallgatag nővé változott át, aki Chevrolet furgonra cserélte a sárga Babettát, vegetáriánus lett, rövid szőke hajat nyíratott magának, és az ezredfordulós világvégét váró hangulat (lásd: YK2, Nostradamus jóslatai, maja naptár) farvizén fejest ugrott az ezotériába. Ráadásul Silló Sándor rendező és az írócsapata nemcsak Lindából faragott egy spirituális megérzésekre hagyatkozó, budai hegyoldalon meditáló nyomozót, de több régi szereplő is megváltozott: Veszprémi Béla (Bodrogi Gyula) természetgyógyászatra cserélte a színpadot, Emődi Tomi (Szerednyey Béla) pedig a Hetedik érzék című ezoterikus lap újságírójává vedlett át. A nem kicsit „szegény ember Hetedikje”-hangulatot árasztó epizódokban (amelyek olyan címeket kaptak, mint A fekete király és A pokoli játszma!) véres rituális gyilkosságsorozat tartja rettegésben Budapestet. Ráadásul nem elég, hogy a rendőrség Blaskó Péter vezette gyilkossági osztálya teljes sötétségben tapogatózik, egy szenzációhajhász riporter (Gergely Róbert) mindig mindenkinél hamarabb ér ki a bűntények helyszínére, hogy egyenes adásban borzolja tovább a fővárosiak kedélyeit. A számos furcsa látomásjelenetet és meglepően sok káromkodást felvonultató „új” Linda sorozatban már nyoma sem volt a '80-as évekbeli epizódok naiv bájának. Bár a narráció kicsit zavaros, felvillanó emlékképekből azért megtudjuk, hogy bár Linda és Tomi összeházasodtak, miután egy merényletben a rendőrnő életére törtek, inkább Amerikába emigrált, ahol az FBI kötelékében dolgozott, és a buddhizmus útjára lépett. Eközben Emődi az apósához, Béla bácsihoz költözött, ami természetesen néhány vicces szituációt is szül a sorozatban, de mégis inkább Gesztesi Károly utcai rendőrjárőre az, aki a humorfaktort képviseli. Bár az ezredfordulós Linda első blikkre

leginkább az akkor megépített Teve utcai csupa üveg rendőrpalota és a Természetgyógyász magazin reklámfilmjének tűnhet,

mai szemmel már értékelendő benne, hogy az MTV az ébredező retróőrületet meglovagolva már akkor megpróbált feltámasztani egy régi, nagy klasszikust.

11. Majdnem lett végül egy Linda-mozifilm. A nosztalgialáz 2013-ban is visszahozta a fősodorba Görbe Nórát és a Linda franchise-t: ekkortájt tervezgetett Martin Csaba egy olyan mozifilmet, amelyben a korszak mémsztárja, Johnny Gold (Tánczos Tamás) egy olyan fiatal magyar rendőrt alakított volna, aki kénytelen a nyugállományba vonult Veszprémi Linda csalhatatlan zsaruösztöneit és verhetetlen rúgótechnikáját segítségül hívni egy szövevényes ügy felderítésében. A mozifilmben Linda és a jófiúk csapata (Johnny Gold mellett Pindroch Csaba, Elek Ferenc és Bodrogi Gyula, aki ismét Linda apjaként tért volna vissza) egy sor poénkodás és verekedés után természetesen elkapta volna a gonosztevők főnökét, aki az Index 2013-as cikke szerint „egy értelmiségi rosszfiú lett volna Ákos-fizimiskával”. Bár a projekthez egy egész hangulatos promóciós előzetes is készült akkoriban, ráadásul a munkálatokba egy ponton túl bekapcsolódott volna Szabó Simon is (mint társrendező és mint a főszereplő nyomozók egyike), a Linda visszatér című mozifilm sajnos azóta sem készült el...