Egy fogyatékos férfi, egy felnőtt testbe zárt gyermeki elme harca egyetlen lányáért - érzelmes-búsan "szociotipikus" történet a huszonegyedik századi Amerikából.
Sean Penn nem tartozik éppen a legszerencsésebb álomgyári idolok közé. Nem elég, hogy a balszerencséje néhány évvel ezelőtt összehozta egy bizonyos Ciccone nevű, feslett erkölcsű popgörlivel - Madonna mia! -, a Hollywood-i pletykalapok pedig hosszú ideig előszeretettel cikkeztek állítólagos magánéleti válságairól és alkoholproblémáiról, még az Oscar-díjat is rendre elhappolják az orra elől. Mr.Pennt immáron másodízben jelölték az akadémiai aranyszobrocskára (először a Ments meg Uram-mal sikerült bejátszania magát az esélyesek közé, most pedig a fent elemzett remekmű főszerepével váltott belépőt a legfényesebb filmcsillagok zárt körű country clubjába), és bár ezúttal sem sikerült elhoznia a hőn áhított trófeát, egy dolog bizonyos: a remek Michelle Pfeiffer oldalán tündökölve újabb felejthetetlen színészi produkcióval ajándékozta meg a közönségét.
A fogyatékos Sam Dawson (Penn) egy gyorsétterem mosogatója mellett serénykedve keresi meg a mindennapi betevőre valót. Egyedül neveli hétéves kislányát, egy gyors lefolyású románc ennivalóan aranyos gyümölcsét, akit - lévén (anti)hősünk fanatikus Beatless-fan - a gombafejűek egyik slágere után nevezett el Lucy Diamonds-nak. A harminc éves Sam, aki egy titokzatos betegség következtében mindörökre megrekedt a pelenkás dedótöltelékek szellemi színvonalán, minden hendikeppje ellenére is remekül érzi magát a bőrében. Rajongva szereti a lányát, ráadásul kedves barátokkal és még kedvesebb szomszédokkal körbevéve éli az életét, s hiszi: ő és egyetlen magzatja a legnagyobb biztonságban érezhetik magukat - holtáiglan-holtukiglan együtt maradnak majd, lesz ott dínom, sőt - uram bocsá' - dánom is.
Igen ám, de a csúfgonosz forgatókönyvíróknak hála, hamar végeszakad az éteri apja-lánya idillnek. Lucy-t, aki hétéves kora ellenére lassan, de annál biztosabban intelligensebbé válik a saját édesapjánál, elveszik Sam-től, és nevelőszülőknél helyezik el a gyámügyesek.
Az elkeseredett férfi mindenképp szeretné visszakapni Lucy-t, ezért bírósághoz fordul, hogy elperelje a gyereket újdonatúj családjától. A hivatalból kirendelt bérprókátor (Michelle Pfeiffer) eleinte nem tatja komoly kihívásnak az ügyet, ám minél jobban megismeri Sam-et, annál nagyobb lelkesedéssel veti bele magát a gyermekelhelyezési ügy bonyolult szövevényeibe.
