Ha ildomos lenne komoly napilapba azt írni egy filmről, hogy az nem több, mint öt liter nyál (bocs), akkor ettől a pillanattól fogva már csak azon tűnődhetnénk, hová tűntek a Richard Gere-féle sztártípusra szabott valamirevaló karakterek. Karakterekre gondolok, nem szerepekre, mert hisz Gere igencsak mutatós szerepet kapott az Ősz New Yorkban című szerelmes filmben. Ő New York társasági életének egyik kényeztetett szépfiúja, az az önmagát semmire nem kötelező szívdöglesztő fickó, akiért megdobbannak a női szívek, sármja szempillantás alatt leveszi lábáról a szépnem bármely tagját, korhatár nélkül. Esztétikusan öregedő bonviván, aki Richard Gere elegáns stílusában adja elő a meghódíthatatlan hódolót.
Mindez rendben, miért ne ringatózhatna a néző egy ilyen férfi és a ropogósan fiatal és gyönyörű Winona Ryder között szövődő szerelem hol szelíd, hol csapkodó hullámain, átengedve magát a könnyes romantika káprázatának? Mert itt nemcsak romantikáról, hanem könnyekről is szó van, lévén a film afféle Love Story 2000.
Winona Rydert a szőrös szívű történetíró akaratából a végén el kell veszítenünk, ugyanúgy halálos betegségből kifolyólag, akárcsak harminc év előtti sorstársnőjét. Egyszóval mindenféle érzelmi hullámok be vannak ígérve, a dolog egy idő után mégsem működik. Illetve nagyon unalmas lesz. A szerepek mögött ugyanis nincs semmi. Nincs ott az ember. Az a valaki, akitől a legnyálasabb történet is felfénylik, mert igazi érzései vannak, véletlen gesztusai, megejtő esetlegességei, kínja, kétsége, és persze karaktere, ami mindezt egyénivé teszi. Amitől elfelejtődik, hogy mi bizony itt csak Hollywood sztárjait látjuk meg az ő kimunkált színészi eszköztárukat, és ettől steril és kiszámított az is, amin pedig olyan jólesne egy jót bőgni.
Viszont New York jól alakít. Nem az üdvözlőlapokról ismerős arcát mutatja, hanem a bensőségeset, az érdekeset, a másként egyénit. És azért embert is találunk a történetben, a halálra ítélt ifjú hősnő nagymamáját. Elanie Strich színészi eszköztárát észre sem vesszük, mert rövidke jeleneteiben elvarázsol az a sokszínű, ellentmondásos, szenvedő és szenvedélyes ember, aki tökéletesen kitölti az "extravagáns idős hölgy" nevezetű szerepet.
