John Buckingham, a magányos, szelíd angol banktisztviselő (Ben Chaplin) rendhagyó társkereső lépésre szánja el magát: az "Oroszországból szeretettel" internetes partnerközvetítő oldalról "rendel" magának menyasszonyt. Meg is jelenik szolid külvárosi lakásában a láncdohányos, titokzatos Nadja (Nicole Kidman), aki eleinte egy szót sem beszél angolul; nyomában pedig két, nem kevésbé fura ismerőse (Mathieu Kassovitz, Vincent Cassel) - és ettől kezdve az események meglepő fordulatot vesznek. John jól bejáratott, egyhangú élete egy csapásra mozgalmassá válik, igaz, nem éppen olyan kalandok várnak rá, amilyeneket elképzel magának az ember. Egy bankrablás kellős közepén találja magát, - ráadásul éppen a saját munkahelye ellen! -, meg kell mentenie újdonsült felesége életét, és mindeközben rájön, hogy az események összes résztvevője - önmagát is beleértve - további meglepetéseket tartogat.

Megtalálni a szerelmet sohasem könnyű, de ebben az esetben a folyamat határozottan veszélyes vállalkozásnak bizonyul, és van benne minden, ami csak kell: internet, orosz szélhámosok, bankrablás, szexuális bonyodalmak és a sajátos angol humor - mígnem a furcsa románc egy ponton fekete komédiába fordul át. Ami egy szerelemre vágyó, külvárosi fiatalember és hozzá nem illő menyasszonya meséjének indul, abból egy átlagember története lesz, akit magukkal sodornak a bűn és a szenvedély hullámai.

Ilyen egy romantikus thriller, ahogy a brit Butterworth testvérek - a rendező Jez, a társíró Tom és a producer Stephen - látják, akik a műfajba sajátos komikus színt vittek. Első munkájuk a nagy sikerű brit gengszterfilm, a "Mojo" volt, most pedig új műfajban próbálják ki magukat. Ebben a filmben az "ellentétek vonzzák egymást" klasszikus sémát vegyítik a maguk egyéni stílusával: a krimi és izgatott várakozás elemeivel tarkítják a sztorit; a karakterek rafináltak és szakítanak a sztereotípiákkal; a párbeszédek nyersek, de játékosak. Az alkotók számára a sztori alapvetően a kommunikációról szólt, illetve annak hiányáról, mely manapság oly sok kapcsolatot árnyékol be. Arra voltak kíváncsiak, mit tehet egy ember, ha az interneten keresztül "rendel" feleséget, majd váratlanul szembe kell néznie a meghökkentő ténnyel, hogy a nő nem beszéli a nyelvét, nem érti a kultúráját, még őt magát sem - kivéve a hálószobában.

Az előkészületek során a Butterworth testvérek különösen nagy érdeklődéssel fordultak az interneten burjánzó honlapok felé, melyek orosz menyasszonyokat ajánlgatnak magányos angol és amerikai férfiaknak. Nagyon megfogták őket ezek az oldalak, ahol gyönyörű, titokzatos orosz nők beszélnek az életükről rövid videofelvételeken, és úgy gondolták, a bemutatkozás módja egy csomó meglepetést tesz lehetővé. Ezek nyomán alkották meg Nadja alakját, aki az Aeroflot légi utaskísérőjéből válik a titokzatos, láncdohányos nővé, aki csak a fejét ingatja, mert egy szót sem beszél angolul, annak ellenére, hogy ezt ígérte a róla szóló ismertetőben.

A film első részét szinte teljesen az elképedt John egyoldalú interakcióján keresztül látjuk, amikor a fiatalember megpróbál kapcsolatba lépni félénk menyasszonyával. Mikor a színészek megkapták a forgatókönyvet, olyan kevés dialógust olvashattak benne az első fejezetben, hogy teljesen úgy tűnt, mintha egy másik időbe, a némafilmek korába csöppentek volna, leszámítva persze a kendőzetlen szexualitást és a modern helyzeteket. "Rájöttünk, hogy mivel két olyan emberrel van dolgunk, akik hagyományos módon nem tudnak kommunikálni, John és Nadja csak a fizikai viselkedésük révén tudnak megnyilatkozni - magyarázza Jez Butterworth. - Ez nagyon szórakoztató volt. Tetszett az ötlet, hogy egyfajta némafilm-felvonást készítünk egy nagyon mai film kellős közepén."

Ám amint az események meglódulnak, a film tónusa is hirtelen megváltozik. A John és Nadja közti néma tánc darabos párbeszéddé és mozgalmas akcióvá alakul, különösen, amikor felbukkannak a színen Nadja orosz ismerősei is ? és feltárják új férjével kapcsolatos, titkos tervüket.

Miután elkészült a forgatókönyv, az alkotók nekiláttak a stáb összeállításának, és a végeredmény még számukra is meglepetést okozott. Annak ellenére, hogy a három főszereplőnek erős orosz akcentussal kell beszélni, az őket játszó színészek egyike sem orosz. "Moszkvába utaztunk, hogy olyan helyi színészeket keressünk, akik illenek a filmbe, és Jez találkozott is minden szóba jöhető jelölttel - magyarázza Stephen Butterworth. - A legkiválóbb orosz színészeket vonultatták fel, nagyon látványos és meggyőző volt a bemutatkozás. Sajnos egyikük sem ismerte a nyelvünket, holott korábban biztosítottak minket, hogy folyékonyan beszélnek angolul." Ez az esemény azonban végül is hasznosnak bizonyult, mert ez ihlette az ötletet, hogy Nadja egy szót sem tud angolul. A filmeseknek azonban ezután ki kellett terjeszteni a keresést.

A legfontosabb a veszélyes szépség, Nadja alakja. Mivel nem találtak megfelelő orosz színésznőt, akiben megvan a ravasz okosság, a hűvös szexisség és a szükséges angol nyelvtudás, Butterworth azt fontolgatta, hogy Oroszországon kívül keres szereplőt. Azt azonban álmában sem gondolta, hogy Nicole Kidman érdeklődik a szerep iránt. "Ő aztán egyáltalán nem orosz, de amikor beszéltem vele, láttam, hogy tökéletesen megértette ezt a figurát - mondja Butterworth. - Nagyon jó volt vele dolgozni, mert rendkívüliek az ösztönei, kifinomultabbak, mint bármelyik színészé, akivel eddig együtt dolgoztam. Csodálatos volt és egyedülállóan vicces Nadja szerepében."

"Mindig vonzottak a fekete komédiák - mondja Kidman, aki korábban Gus Van Sant Majd' megdöglik érte című munkájában szerzett érdemeket és Golden Globe-díjat a műfajban. - Érdekesnek találtam a feladatot, hogy egy orosz nőt játsszak, mert nyilvánvalóan annyira távol áll tőlem, és így lehetővé vált, hogy egészen a nulláról építsem fel a szerepet."

Azt is izgalmasnak találta, hogy egy olyan fiatal filmessel dolgozzon, mint Jez Butterworth, aki a bevált műfaji formákat vegyíti a maga ötletgazdag látomásával. "Nagyon jó olyasvalakivel dolgozni, aki író és rendező egy személyben, mert pontosan ismeri a karaktert és a forgatás során igazán hozzád tudja igazítani. Jez nagyon jó ízléssel bír az előadás terén, tehát maximálisan rábíztam magam, ráadásul ott van az a csodálatos, szokatlan humora, amit nagyon megszerettem."

Ben Chaplin szintén kedvelte a Butterworth testvérek védjegyének számító sajátos humort. Ő játssza azt a fiatalembert, akinek bonyodalommentes, átlagos élete mindenestül feje tetejére áll, mikor Nadja beteszi a lábát a lakásába, és olyan útra lép, amit el sem tudott képzelni. Chaplin hamar megkedvelte a figurát, azzal együtt, hogy egészen szokatlan segédeszközt vesz igénybe, hogy megtalálja a szerelmet. A szereplőt megindító félénkséggel ruházta fel, és olyan embernek láttatja, aki egyáltalán nincs tudatában saját kedvességének és vonzerejének. "Egyáltalán nem ítélem el Johnt, amiért feleséget vesz magának - mondja Chaplin. - Azt hiszem, rengeteg hozzá hasonlóan rokonszenves, de reménytelenül magányos férfi van, mindenki ismer legalább egy ilyet."

Chaplin az utóbbi években döntően amerikai filmekben játszott, most tehát örült, hogy ismét hazájában találta magát, és számára ismerős, igazi angol férfit alakított. "Már olyan régóta nem játszottam angol szereplőt, hogy hiányzott. John közel áll hozzám annyiban, hogy hasonló háttérrel rendelkezik és Anglia hasonló részéből jött, mint én. Jól megértem, de azért remélem, nem vagyok teljesen olyan, mint ő."

A forgatáson Nicole Kidman elragadó ellenfélnek találta Chaplint a film félresikerült románcában. "Mindig is szerettem volna Bennel dolgozni, és ez az élmény igazán szórakoztató volt - mondja. - Biztonságban éreztem magam mellette, különösen, amikor az orosz akcentussal kellett beszélni, mert mindig azt éreztette velem, hogy minden rendben lesz. Mindenekelőtt pedig Ben remek komikus és ez állandó inspirációt jelentett."

A film komikus menete akkor vesz sötét fordulatot, amikor betoppan Nadja két orosz ismerőse, hogy megünnepeljék a nő születésnapját - és aztán kiderül, hogy ők bizony bűnöző rosszfiúk. Jez Butterworth megint a típus ellenében választotta ki a színészeit, amikor két ismert francia színész mellett döntött. Egyikük a díjnyertes színész-rendező Mathieu Kassovitz, a másik a szintén nagy népszerűségnek örvendő Vincent Cassel. Mindkettőjüknek intenzív nyelvtanfolyamon kellett részt venniük röviddel a forgatás megkezdése előtt.

"Vincent Cassel és Mathieu Kassovitz kiválasztása Jez éleslátását dicséri - mondja Diana Phillips producer. - Egészen kivételes volt, ahogy mindent beleadtak és azonnal megtanulták a szerepeiket. A párbeszédekkel kapcsolatos munka jó részét a huszonkét órás repülőúton végezték, mikor Franciaországból Sydney-be tartottak. Ezidő alatt egy nyelvtanár segített nekik elsajátítani az orosz szövegeket. Volt velük egy tanár a forgatáson is, aki viszont abban segített a szereplőknek, hogyan kell angolul megszólalni orosz akcentussal. Nagyon gyorsan ment számukra az átalakulás."

Cassel és Kassovitz korábbi közös munkái sokat segítettek abban, hogy zökkenőmentes munkakapcsolat alakuljon ki köztük, ez elengedhetetlen is volt a szerepeik miatt. "Normális esetben nagyon nehéz lett volna ilyen rövid idő alatt hihető kapcsolatot kiépíteni Jurij és Alekszej között, de nekünk segítségünkre volt, hogy már olyan jól ismerjük egymást" - mondja Cassel.

Jez Butterworth korábban ezt nem tudta, ő csak azután értesült barátságukról, miután már kiválasztotta őket a szerepre. "Ez a két ember tökéletesen alkalmas volt a feladatra külön-külön is, és az a tény, hogy a magánéletben történetesen még barátok is, külön dimenziókat adott a szerepeiknek."

Kassovitz-nak nagyon tetszett az általa játszott figura, Jurij, aki egyszer valamilyennek tűnik, aztán meg valaki egészen másnak. "A forgatókönyv nagyon jó munka, a karakterek minden kis árnyalata benne van. Jurij és Alekszej először túlzóan orosz figurákat adnak elő, hogy megtévesszék Johnt, de amikor az átverés napvilágra kerül, onnantól normálisan játszanak. Akkor a közönség láthatja, hogy voltaképpen nem igazi gengszterek ők, egyszerűen csak megtalálták a túlélés egy módját."

Vincent Cassel úgy vélte, oroszul és angolul játszani fizikailag is különbséget jelent. "Időnként egy-egy jelenetet angolul is elpróbáltunk, hogy teljesen megértsük minden egyes szereplő szavait. Csakhogy ez mindent megváltoztatott. Megfigyeltem, hogy mikor Nicole angolul mondta a szövegét, aztán pedig oroszul, teljesen átalakult a testbeszéde. Minden annyira más lett, és rá kellett jönnünk, hogy a nyelv éppen annyira megváltoztat, mint a jelmez vagy a smink."

Annak ellenére, hogy Cassel jelentős tapasztalatokkal rendelkezik az európai mozi terén, most úgy érezte Kidmantől nagyon sokat tanult. "Érdekes volt megfigyelni, hogyan dolgozik, mert annyira oldott és nyugodt - magyarázza. - Különösen, amikor oroszul kellett beszélnie. Ha nem vagy nyugodt, akkor hajlamos vagy arra, hogy gyorsan eldaráld a szövegedet. Ő viszont nagyon higgadt volt, és segített abban, hogy eltaláljam a kellően lassú tempót."

"Nagyon örültem, mikor megtudtam, hogy Mathieu és Vincent is a partnereim lesznek - mondja Kidman -, mert bár a szereposztás nagyon szokatlan volt, valahogy mégis tökéletesnek tűnt. Mindannyian nagyon féltünk attól, hogy oroszokat kell játszanunk, de azt hiszem, nem is baj, mert arra ösztönzött, hogy még keményebben dolgozzunk."

A forgatásról

A film forgatási helyszíne St. Albans volt, egy London környéki, álmos kertváros a Hertfordshire-i vidéken, mely John Buckingham átlagos életstílusát jellemzi - míg Nadja meg nem érkezik. A festői St. Albans régi római város, középkori óratoronnyal és egy "Ye Olde Fighting Cocks" nevű kocsmával. Stephen Butterworth bevallotta, hogy őt és testvéreit annak idején párszor kirúgták innen. Annak ellenére, hogy szerették volna hitelesen bemutatni a várost, a belső felvételek döntően mégis Ausztráliában készültek. "Azért mentünk oda, mert ez mindenki számára megfelelt - mondja Diana Phillips. - Jó volt, hogy Nicole városában tudtunk dolgozni, és Ben családja is történetesen épp Sydney-ben él, tehát örült, hogy eltölthetett velük valamennyi időt. Mivel Nicole jeleneteinek döntő része belső felvétel volt, elég ésszerűnek látszott ez a munkamód."

Amikor azonban a külsőkre került sor, az alkotók boldogan tértek vissza a hazai földre, és vették filmre London különös, vidékies külvárosait, melyeket egyébként elég ritkán lehet látni filmen. "Nagyon szeretem Hertfordshire és St. Albans szépségét, ám ezt a szépséget meg kell keresni - magyarázza Jez Butterworth. - Nagyon szép részei vannak a vidéki tájnak, de az autóutak kettészelik őket. Ez a téma valahogy utal a film szereplőire is. Valahol mélyen ők is szép emberek lehetnek, de teljesen elidegenedtek és elszigetelődtek egymástól. Amit a felszín mutat, az egy dolog, de mögötte sok minden más is történik."