"Orwell látomása"

Tom Cruise a Tágra zárt szemek című Kubrick-film forgatása közben találkozott Philip K. Dick "Minority Report" című novellájának egyik korai forgatókönyv-változatával. Elküldte a könyvet Spielbergnek, akivel már régóta szeretett volna együtt dolgozni, és a rendező azonnal válaszolt. "Teljesen felvillanyozódott az anyagtól - emlékszik Cruise. - Nem csoda, valóban nagyszerű történet."
Akkoriban a Fox különböző alkotók bevonásával már vagy tíz éve dolgozott a téma megfilmesítésén. Az eredeti novella 1956-ban jelent meg a Fantastic Universe nevű magazinban. Szerzője, Philip K. Dick novellák tömegét írta az ötvenes-hatvanas években, ám az anyagi siker elkerülte, és nem érhette meg a műveiből készült első film, a Ridley rendezte Szárnyas fejvadász bemutatóját sem. Látnoki fantáziája azonban írók és filmcsinálók egész sorát ihlette meg, és a műveiben megfogalmazott súlyos társadalmi kérdések ma aktuálisabbak, mint valaha.
Spielberg a könyv elolvasása után azonnal eldöntötte, hogy megfilmesíti a sztorit. A forgatást azonban két évvel elhalasztották: Spielberg előbb Kubrick fimtervét, az A.I. - Mesterséges értelem címűt akarta megvalósítani, Cruise-t pedig lefoglalták a Mission: Impossible 2. felvételei. Scott Frank forgatókönyvíró és Alex McDowell látványtervező így elegendő időt kapott arra, hogy részletekbe menően, tudományos alapossággal kidolgozza azt a képzeletbeli világot, amelyben a történet játszódik.

Spielberg hívására a technika, az orvostudomány, a számítástechnika, a bűnüldözés és még ki tudja hány szakterület legkiválóbb koponyái, tudósok, építészek, feltalálók és írók (köztük a "Generation X" írója, Douglas Copland) egy Santa Monica-i szállodában gyűltek össze, hogy megosszák egymással és a filmesekkel a jövőről alkotott elképzeléseiket. "Ültünk egy asztal körül, és arról vitatkoztunk, hogyan fest a társadalom öt, tíz, húsz, harminc és ötven múlva" - emlékezik McDowell. A háromnapos konferencián az építészettől az áruszállításon át az orvostudományig minden fontos kérdést érintettek, megtárgyalták még azt is, hogyan mossák utódaink a fogukat ötven év múlva.
"Steven olyan környezetet akart a sztorihoz - fejtegeti Bonnie Curtis producer -, amely a mai néző számára ismerősnek tűnik, ugyanakkor érzékelhetők rajta a változás jegyei."
Abban minden résztvevő egyetértett, hogy a jövőben a magánszféra egyre jobban összezsugorodik: minden lépésünket nyilvántartják majd intelligens rendszerek - nem azért, hogy kémkedjenek utánunk, hanem hogy feltérképezzék fogyasztói szokásainkat. "Orwell látomása megvalósul, csak épp nem a XX., hanem a XXI. században - véli Spielberg. - A Nagy Testvér már most figyel bennünket, húsz-harminc év múlva pedig a falon is átlát, és legbensőbb titkainkat is kipuhatolja."
Spielberg Különvéleményének futurisztikus világából hiányoznak a fantasztikus filmek természeti katasztrófái és atomháborúi. Ezt a világot a technika formálta ilyenre - a technika, amely napról napra hatékonyabbá válik, és mind nagyobb igyekezettel próbál boldogítani bennünket. Buzgalmának eredményét a filmben olyan találmányok jelzik, mint a leküzdhetetlen hányingert kiváltó, bot alakú kézifegyver, vagy a génkezeléssel kutyaméretűre turbózott macskák, hogy csak néhányat említsünk Douglas Copland hátborzongató leleményei közül. Bár a fejlesztési irányokat a nagyvállalatok érdekei diktálják, az új technológiákat a rendőrség is jól használhatja a gyanúsítottak felkutatására és kézre kerítésére.
"Dicket a tudomány és a technika fejlődésének következményei érdekelték - kommentálja a filmet a M.I.T tudósa, John Underkoffler, aki ugyancsak részt vett a Különvélemény előmunkálataiban. - Tovább ment legtöbb pályatársánál, mert megértette, hogy a jó sci-fi mindig társadalmi kérdéseket boncolgat, hiszen a technika csak visszatükrözi a társadalom rezdüléseit. Dicket az antropológia hatások izgatták, és sohasem ítélkezett, csak kérdezett. "
Hasonlóra törekedtek a film alkotói is. "Nem akartuk, hogy a közönség figyelmét pusztán a műszaki megoldások kössék le - fejtegeti Spielberg. - Ennél sokkal érdekesebb a történet; azt szeretnénk, ha a kezdeti meghökkenés után a néző hátradőlne a székében, és a rejtélyre koncentrálna."

A film John Anderton detektív egy napjával kezdődik. A férfit hat évvel ezelőtt olyan csapás érte, amelyet máig nem hevert ki: elveszítette a kisfiát. "Ez a személyes tragédia vezette őt a Bűnmegelőző Osztaghoz - elemzi a figurát Anderton megformálója, Cruise. - Anderton meg akarja szabadítani a világot a bűntől, hogy soha többé ne kelljen egyetlen szülőnek sem átélnie az ő fájdalmát."
A csoport vezetőjeként Anderton rendszerezi a Pre-Cogok látomásait. A három parafenomén egy méhszerű kamrában, sűrű tápoldatban lebegve álmodik. "Vízióik számítógépre kerülnek; az elfolyó képeket John válogatja szét és analizálja" - magyarázza filmbéli munkáját Cruise.
A számítógép kezeléséhez Undercoffer sajátos testnyelvet dolgozott ki, amellyel Anderton irányíthatja a Pre-Cogoktól érkező információkat; kimerevítheti a képet, előreszaladhat az időben, vagy megváltoztathatja a nézőpontot. "Steven azt kérte, hogy úgy végezzem a mozdulatokat, mintha táncolnék - meséli Cruise. - A forgatáson még zenéről is gondoskodott; igazán nagyszerűen szórakoztunk."
A Pre-Cogok elfolyó látomásai az Imaginary Forces hatástúdióban készültek, ugyanott, ahol többek között a Hetedik hátborzongató nyitóképsorai. "A Pre-Cogok prizmaszerűen látják a jövőt - magyarázza Spielberg. - Álomképeik nem hasonlítanak filmkockákra, hiszen az emberi szem látómezeje nem szigorúan lehatárolt, és alakját tekintve inkább az oválishoz közelít. Az Imaginary Forces a szó szoros értelmében organikussá tette a Pre-Cogok vízióit."
A látnokok - Dashiel, Arthur és Agatha - Andertonék főhadiszállásának mélyén egy "tojásban" szunnyadnak, a külvilág nem ismeri személyüket, és Anderton is csak egyikükkel, Agathával tart kapcsolatot.
"Agatha koravén gyermek - jellemzi a figurát a lány megformálója, Samantha Morton. - Látja mások érzéseit és átéli a kínjaikat; mindez a sok borzalom hétköznapi valóság a számára."
Morton egész pályafutása legmegterhelőbb szerepének érzi Agathát, és nem csak a karakter bonyolultsága miatt. "Elképzelhetetlenül nehéz feladat egy színész számára vízben játszani - teljesen másfajta testnyelvet kell használnia, mint szárazon. Deborah Scott különleges ruhát tervezett számomra, amely megvédett a víztől, egyszersmind azonban sebezhetővé is tett. Leborotválták a hajamat és a szemöldökömet is, úgyhogy testileg-lelkileg szinte áttetszővé váltam."
Mielőtt saját arcával szembesülne a Pre-Cogok látomásában, Anderton szentül hisz a látnokok tévedhetetlenségében. Jéghideg profiként teszi a dolgát: briliáns logikával illeszti össze a látnokok álmaiból kipárolt információkat, és vérebként veti magát az eljövendő gyilkosok után. Éjszaka azonban a saját kísérteteivel harcol, és nap mint nap újraéli az egykori tragédiát.
"A film valójában Anderton két utazásáról szól - mutat rá Spielberg. - A külső egy nyomozás; Anderton megpróbálja felderíteni az esetet, és tisztázni magát a gyilkosság gyanúja alól. A másik egy belső utazás: egy lelki válság megoldásának története. Tomnak remekül sikerült elkapnia ezt a kettősséget."
Anderton ellenfelét, Danny Witwert Collin Farrel alakítja. Witwer könyörtelen karrierista, aki Anderton pozíciójára tör. "Wittwer öntelt fráter, aki bárkin képes átgázolni, hogy a csúcsra jusson - mondja Farrel. - Színész számára csemege egy ilyen tenyérbe mászó figura eljátszása."
A filmben feltűnik Bergman kedvenc színésze, Max von Sydow is, aki Anderton mentorát, a Bűnmegelőző Osztagot létrehozó Lamar Burgesst alakítja. Burgess volt az, aki fia elvesztése után az egységhez hozta Andertont, és ezzel két legyet ütött egy csapásra: a férfinak életcélt adott, a csoportnak pedig egy olyan "arcot", amelyet a sajtóban jól el lehetett adni. A maga módján tehát kihasználta Anderton tragédiáját - ez a kétarcúság a nagy svéd jellemszínész tehetségéhez méltó feladattá tette a karakter megformálását.

A film felvételei 2001. március 22-én kezdődtek Los Angelesben, és a stáb forgatott többek között a Ronald Reagen Federal Buildingben, a Willard Hotelben és a washingtoni Federal Triangle Plazában, a Warner Bros. ingatlanán fekvő Hennesey Streeten, valamint a Universal és a Fox stúdióiban.
A film erőteljes látványvilágát csak nagy méretű, költséges díszletekkel lehetett megteremteni. Mielőtt azonban ezek tényleges megépítésébe fogtak volna, a Pixel Liberaion Front hatástervező cég az alkotók vázlatai alapján olyan háromdimenziós, számítógépes storyboardot készített, amelyen Spielbergék a film valamennyi jelenetét áttanulmányozhatták, és minden megoldást kikísérletezhettek. Ezzel a technikával több millió dollárt tudtak lefaragni a produkció költségvetéséből.
A hatalmas díszletméretek és a vizuális hatások sokasága szokatlanul fegyelmezett együttműködést kívánt a stáb minden tagjától. "Nem dolgoztam még filmben, ahol a részlegek között ilyen tökéletes lett volna az összhang - állítja Janusz Kaminszki operatőr, Spielberg állandó munkatársa. - A világításra és a kameramozgásra vonatkozó valamennyi elképzelésünket figyelembe vették a díszletek megtervezésénél, és a díszletépítés végig a mi felügyeletünk mellett folyt."
"Azt mondtam Janusnak, hogy életem legdurvább, legmocskosabb filmjét szeretném elkészíteni - emlékezik Spielberg. - Sötét, szemcsés, hideg filmet akartam. Ez nem az a szívmelengető utazás, mint az A.I. volt. Ez a film noir nyers, érdes, zaklatott világa."
Kaminski és Spielberg olyan látványvilágot teremtett, amely híven tükrözi Anderton sötét belső utazását. A baljós hatást Kaminksy a világítással és egy sajátos filmelőhívási technikával érte el, amely letompította a színeket, és érdesebbé tette a film képi világát. Az ég kékje eltűnt, az árnyékok elmélyültek, és megváltozott a kép szemcsézettsége. "Ezért éles kontrasztokkal világítottam, hogy az árnyékban lévő részek kivehetetlenné váljanak: ez a megoldás automatikusan létrehozta a nézőben a fenyegetettség érzését."
Az egész film legfuturisztikusabb eleme a Mag-Lev (Mágneses-Levitációs) közlekedési rendszer: egy háromdimenziós közlekedési hálózat, amelynek mágneses pályáin áramvonalas autók emelkednek és süllyednek, siklanak és forognak szédületes sebességgel. Spielberg a Lexus autógyárat és a híres autókonstruktőrt, a Batman és Robin, valamint Armaggedon járműveit tervező Harald Belkert kérte fel a fantasztikus közlekedési rendszer megalkotására.
A film egyik legizgalmasabb jelenete egy lerobbant belvárosi hotelben játszódik, amelyet Anderton után kutató robotpókok fésülnek át szobáról szobára haladva. "Steven azt találta ki, hogy az egész jelenetet egy beállításban veszi fel - meséli McDowell. - Őrült ötletnek tűnt, de végül is sikerült megvalósítani, köszönhetően jórészt a Pixel Liberation Front háromdimenziós storyboardjának, amelyen a forgatás megkezdése előtt kidolgozhattuk a tökéletes kameramozgást."
A PLF animációi segítségével a világítást és s szereplők mozgását is beállíthatták. "Az egész snittet megterveztem számítógépen - árulja el Spielberg. - Maga a forgatás ezek után már gyerekjáték volt."

A Spielberg által megálmodott akciók megvalósításához a kaszkadőröknek is fel kellett kötniük a nadrágot. "Úgy röpködünk a filmben, mint a legyek; ehhez foghatót eddig még egyetlen filmben sem láthatott a néző" - büszkélkedik a kaszkadőrjelenetek koordinátora, Brian Smrz.
Tom Cruise szokásához híven most sem akart dublőrt használni, Spielberg azonban még jól emlékezett arra a rémületre, amit akkor érzett, mikor először látta veszélyes akció közben Cruise-ot. "Kimentem a Mission: Impossible 2. forgatására, és Tom épp húsz méter magasságból ereszkedett alá egy vékony kötélen, mindenféle védőháló vagy eséstompító párna nélkül. A szívbaj kerülgetett. Elhűlve kérdeztem John Woot, a rendezőt :?Hogy hagyhatod, hogy ilyesmit csináljon??. Woo rám nézett, és sztoikusan ennyit válaszolt: ?Nem tudom megakadályozni??"
Spielberg azonban a sarkára állt. Megállapodott Cruise-zal: ő szabja meg, mikor van szükség dublőrre, cserébe viszont, amikor csak lehet, engedi "akciózni" Cruise-t.
Andertont a film jelentős részében a Bűnmegelőző Osztag zsarui hajszolják, akik azt hiszik róla, hogy gyilkosságra készül. Az egyik jelenet egy lepusztult sikátorban játszódik, ahol Anderton, hátán egy felcsatolható repülő szerkezettel, úgynevezett hover packkel a levegőben próbál egérutat nyerni üldözői elől. A Hennessy Streeten a díszletmunkások egy százhúsz méter hosszú és tizenöt méter magas utcarészletet építettek fel, efölé emelt Smrz és McDowell egy bonyolult rácsrendszert, amelynek csomópontjairól lecsüngve a kaszkadőrök a legelképesztőbb légi mutatványokat tudták végrehajtani. "Tom Cruise úgy mozgott a köteleken, mint egy született légtornász - meséli elismerően Smrz. - Vannak rendezők, akik trükkökre építenek, Spielberg viszont szeret mindent a valóságban megcsinálni. A vicc az, hogy a vizuális hatások nagymesterei így se maradtak munka nélkül, mert beleizzadtak, míg kiretusálták a képről a kábeleket."

A Különvélemény 481 snittje tartalmaz számítógépes trükköket, ami nem kirívóan magas szám: az igazi kihívást inkább a képek bonyolultsága és kidolgozottsága jelentette. A felvételek zömét az Industrial Light & Magic készítette, amely korábban már más Spielberg-filmekben is közreműködött.
Az ILM csapata, élén Scott Farrarrel (akit az A.I.-ben végzett munkájáért Oscarra jelöltek) a Különvélemény számára hatalmas belső környezeteket tervezett, és speciális szoftvereivel a szereplők háromdimenziós modelljét is elkészítette.
Scott Frankel szakmai szempontból arra a jelenetre büszkébb, amelyben Anderton Mag-Lev kocsiját visszarendelik az osztag főhadiszállására, és a férfi az autóból kiszállva, autóról autóra ugrálva menekül. "Totálban látható a város a tömérdek felhőkarcolóval s a Mag-Lev rendszer sok száz autójával; ott a rengeteg sofőr, a különféle árnyékok, a visszatükröződések, és mindezt szintetikus úton, számítógéppel állítottuk elő. A jelenet egyetlen valóságosan létező eleme Tom Cruise volt, akinek mozgását blue box technikával vettük fel.
Farrar felvételeket készített a jelenlegi Washingtonról, és ebbe a városképbe illesztette be a ma még nem létező, futurisztikus épületeket, mégpedig olyan agyafúrtan, hogy az új elemek teljesen beleolvadnak a régi városképbe.