Hosszú betegség után, 2015. április 9-én hunyt el igen fiatalon, 59 évesen Pap Vera. A színésznő pályája üstökösként indult, még főiskolásként eljátszotta Molnár Ferenc drámája, Az üvegcipő női főszerepét a Vígszínházban, és ő lett az Angi Vera-film címszereplője, amely számtalan nemzetközi díjat bezsebelt. Egész pályáján a Vígszínház tagja volt a Kossuth-díjas, Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész. Továbbá olyan filmekben láthattuk, mint például a Csapd le csacsi!, a Roncsfilm, az Uramisten vagy a Rómeó, Júlia és a sötétség. Mesélünk az életéről, pályájáról.

Bohóc vagy vegyész?

Annyira hatottak rá a bohócok a Fővárosi Nagycirkuszban, hogy általános iskolásként ő is az akart lenni, de az édesapja nem engedte. Kőbányán éltek meglehetősen nehéz körülmények között, egyéves volt Vera, amikor anyukája meghalt. Az apa azt akarta, hogy mindhárom gyerekének legyen egy tisztességes szakmája. A veszprémi Vegyipari Technikum felvételije ott bukott meg, hogy a buszról leszállva a kislány szemébe fújt a szél egy üvegszilánkot. Az első útjuk a veszprémi kórházba vezetett, és nagy ijedtségükben az iskolában elfelejtettek kollégiumi lehetőséget kérni. Felvették ugyan a technikumba Pap Verát, de nem maradt neki kollégiumi hely, albérletet meg nem tudtak fizetni, így maradt Pesten. A kőbányai I. László Gimnáziumban érettségizett.

Hawaii hastáncosnő

Amikor beadta a jelentkezési lapot a színművészetire, a korpulens orosz tanár-osztályfőnöke azzal semmisítette meg az egész gimnáziumi osztály előtt:

Pap Vera, ha téged felvesznek a főiskolára, akkor elmegyek Hawaiira hastáncosnőnek”. Amikor sikerült a felvételi, az IBUSZ-ban kért egy hawaii prospektust az egykor tanítvány, és elküldte az osztályfőnökének azzal az üzenettel: „tisztelettel Pap Vera, a Színház és Filmművészeti Főiskola hallgatója.”

Már a Vígszínházban játszotta Az üvegcipőben Irmát Kapás Dezső rendezésében, amikor a volt osztályfőnök megjelent egy szál virággal az öltözőjében, és bocsánatot kért.

A színművészeti lépcsője

Horvai István és Kapás Dezső osztályfőnökök csak azoknak a színművészeti főiskolásoknak engedték meg, hogy elmenjenek filmezni, akiknek főszerepet kínáltak. Életében először a Nem élhetek muzsikaszó nélkül próbafelvételén állt kamerák előtt Pap Vera. Szőke parókát kellett viselnie, és egy olyan ruhát, amely meglehetősen furcsán mutatott rajta. A próbafelvétel végén a szokásos mondat hangzott el, ami általában nem sok jót jelent:

köszönjük szépen, majd értesítjük”.

De azért kérték, ballagjon át a szomszéd szobába, mert Gábor Pál szintén forgatni kezd, és ott is próbafelvétel volt. A rendező elmesélte, milyen filmet tervez, és mit kell tudni Angi Veráról, akinek a szerepére keresett egy fiatal lányt. Nem sokkal később, a főiskola lépcsőjén tudta meg Gábor Páltól, hogy megkapta a címszerepet, partnere Dunai Tamás volt. (Végül Szirtes Ági lett Pólika az 1979-es Nem élhetek muzsikaszó nélkülben.)

Az Angi Veráért 1980-ban a Chicagói Filmfesztiválon elnyerte a legjobb női alakítás díját az akkor már diplomás színésznő, 1981-ben pedig a David di Donatello-díjat.

Keringővel szerződtetve

A Vígszínházban az említett Molnár-darab, Az üvegcipő mellett még egy szerepet kapott Pap Vera – Várkonyi Zoltán utolsó rendezésében, A nyárban A tapsrendet egy keringő zenéjére rendezte meg a legendás rendező-igazgató, és amikor a bemutatón kiment meghajolni, felkérte az ifjú színésznőt táncolni.

Tánc közben pedig arra kérte Várkonyi, menjen fel hozzá másnap az irodába, mert szerződteti.

A Vígszínház és azon túl

Pap Vera 1979-ban szerződött a Vígszínházhoz, ahol élete végéig tag maradt. Az évek során több helyen vendégszerepelt – játszott a Katona József Színházban, a Budapesti Kamaraszínházban, az új Nemzeti Színházban, és dolgozott Egerben is. Ezeket a vendégszerepléseket egyfajta vérátömlesztésként élte meg, mert új kollégákkal dolgozhatott. Rengeteg tévéfilmben, tévé- és rádiójátékban kapott szerepet, ilyenkor a vidéken dolgozó színészekkel is összefuthatott.

Nehéz sorsú, boldogtalan, magányos, kiszolgáltatott figurák

Kezdetben naiva szerepeket osztottak rá, majd váltott.

A váltás abból a szempontból volt nehéz, hogy amíg nem kaptam olyan szerepet, amiben be tudtam bizonyítani, hogy van humorom, nehéz volt az életem. Hiszen mindenki azt gondolta, hogy naivának már öreg vagyok, öregnek meg túl fiatal"

– nyilatkozta. Olyan alakítások fűződtek a nevéhez, mint a Liliom Marikája, a Szentivánéji álom Hermiája és Titániája, Kornis Kozmájának Hédije, az Úri muri Rozikája, az Amadeus Constanzéja, a Cserepes Margit házasságának címszerepe, a Leonce és Léna Lénája, a Györgyike, drága gyermek Györgyikéje, A salemi boszorkányok Proktornéja, a Kurázsi mama Yvette-je, A vágy villamosa Stellája, A revizor polgármesternéje, az Augusztus Oklahomában Violet Westonja, valamint a Mikve Shoshanája. Gyakran nehéz sorsú, boldogtalan, magányos, kiszolgáltatott figurákat osztottak rá. Ilyen volt az Ördögökben Marja Lebjadkina, Kornis Mihály Körmagyarjában az 1989-es ősbemutatón a takarítónő, a felújított, 2007-es változatban az utcalány, valamint a Száz év magányban Pilarja. Több interjúban mesélte, hogy a kőbányai bérházban, ahol lakott, senkinek sem volt bezárva az ajtaja, és ott sokféle nyomorúsággal, emberi sorssal találkozott. Ezeket később felidézte, amikor egy-egy szerepre készült.

Leonce és Léna

Eszenyi Enikő első rendezése a Leonce és Léna volt a Budapesti Kamaraszínházban. Leonce-ot Kaszás Attila, Lénát Pap Vera játszotta. Az előadással bejárták a világot. A legnagyobb dicséret az volt, hogy bátran nyúltak a darabhoz, német nyelvterületen ugyanis túlságosan tisztelik Büchner művét.

Eszenyi a legnagyobb magyar színésznőnek tartotta Pap Verát, aki 35 éves volt, amikor eljátszotta Lénát, és úgy érezte, már nem elég fiatal ehhez a szerephez. „Dehogynem” – mondta neki. „Ott például két és fél méter magasról ugrott le Kaszás Attila karjaiba"

– emlékezett a színésznő-rendező. Később többször is rendezte Eszenyi, például a West Side Storyban, vagy az egyik utolsó szerepében, az Augusztus Oklahoma Violet Westonjaként.

Az új Nemzeti nyitóelőadása

Madách Imre drámájával, Az ember tragédiájával nyitott az új Nemzeti Színház 2002. március 15-én, amelyben Pap Vera játszotta a női főszerepet. A produkció erősen megosztóra sikerült, bár sokan úgy emlékeznek, hogy Alföldi Róbert rendezte, ez tévedés. Alföldi játszotta Lucifert, és a rendező Szikora János volt. Amikor Szikora felhívta telefonon Pap Verát, és megkérdezte, eljátszaná-e Évát, annyit kérdezett tőle a színésznő, ki lesz Ádám – mesélte egy interjúban a Criticai Lapoknak. Amikor kiderült, hogy Szarvas József, nagyon örült, és

rájött, nem egy hősnő-típust kell megjelenítenie, hanem egy hétköznapi nőt. Ezért vállalta el a munkát. Mindemellett azt is fontosnak tartotta, hogy egy színháztörténeti pillanat részese lehetett az új Nemzeti megnyitásával.

Filmek, tévéjátékok, sorozatok az Angi Vera után

Színházi szerepei mellett több mint 40 filmben és tévéjátékban láthattuk. Az Angi Vera után olyan filmekbe játszott, mint például a Dögkeselyű (1982), az Uramisten (1984), a Csapd le csacsi! (1991), a Roncsfilm (1992), a Randevú (2006) vagy a Prima Primavera. Tévéfilmekből sem volt hiány, többek között ezekben láthattuk: A névtelen vár 1-6. (1981), Tüzet viszek (1981), Faustus doktor boldogságos pokoljárása 1-7. (1982), Liszt Ferenc (1982), Mint oldott kéve 1-7., Hamlet, dán királyfi (1983), Rómeó, Júlia és a sötétség (1984), Illatszertár (1987), Kisváros (1995), Helyet az ifjúságnak! (1995), Üstökös (1998), Bányató (2006) és Presszó (2008). Sőt, hívták rajzfilmekhez is, az ő hangján szólalt meg például a Macskafogóban Chino-san japán egérhölgy, Fushimishi professzor asszisztensnője, aki később Grabowskival tart az akcióban.

Természetesen számtalan filmben szinkronizált.

A Halhatatlan színésznő betegsége

2012-ben rákot diagnosztizáltak nála, és hősiesen küzdött a betegségével. Kezdetben le kellett mondania a szerepeit, de 2013-ban úgy tűnt, meggyógyult, és visszatért a színpadra. Még 2014 őszén is játszotta a Mikve főszerepét. 2015. február 8-án, vasárnap lépett utoljára színpadra a Fátyol nélkül című előadásban, amelynek előző októberben volt a bemutatója. Megrendítő játékát megkönnyezték a nézők és a kollégák is. Pap Vera még halála előtt értesült arról, hogy a közönség beválasztotta a Halhatatlanok Társulatába. De a díjátadón már nem vehetett részt.