Hátrányból, de legalább elindult

Bevallom, kicsit belezavarodtam abba, hogy a bemutatón a Filmalap első fecskéjeként emlegették a Bodzsár Márk munkáját, mert ugyanabban a teremben néhány héttel korábban ugyanez hangzott el A nagy füzetről. Mindegy is, igazából tényleg alkotónak, újságírónak egyaránt kényelmetlen (kellene legyen) állandóan ezzel foglalkozni a lényeg helyett, annyi mindenesetre elmondható, hogy mégiscsak elkészülnek ezek a filmek, azok után, hogy százszor eltemették az egész szakmát. De hogy lekerekítsem a történetet, hátha mást is zavar majd ugyanannak logline-nak a többszöri elsütése: Szász János filmjének készítése évekkel korábban kezdődött és az új garnitúra alatt fejeződhetett be, míg az Isteni műszak már eleve a new dealben fogant.

Egyébként ez a második első film, ha nem is minden előkép nélküli még a magyar placcon sem, gondolok itt most hirtelen például Antal Nimród Kontrolljára, mindenképpen egy nagyon szimpatikus irányt sejtet. Abban lehetnek véleménykülönbségek, hogy a kivitelezés mennyire sikerült megfelelően (én személy szerint alapvetően pozitív tapasztalatokról kívánok itt beszámolni), de hogy ne lenne friss, lendületes, ugyanakkor szakmailag tisztességesen elvégzett munka, azt nem kellene vitatni. Nyilván lehet, csak arra ügyeljünk, ne potyogjanak ki közben a szánkból a savanyú szőlőszemek.

[img id=511294 instance=1 align=left img]Messze túl a Tiszán, ott lakik a babám

A miliő a komor, rossz szagú kora-kilencvenes évek, kőhajításnyira a háborútól, amikor még újdonság a kínai kaja és a többpártrendszer, de a Szomszédok legalább a folytonosság biztonságérzetét nyújtja. Milán a szétmálló jugóktól szökött át és most azon van, hogy mielőbb maga után hozassa szerelmét is, aki nővérként dolgozik Szarajevóban. A fiú pedig addig is mentőskét vállal munkát, csak épp olyan kollégákat kap, akikhez képest a zsaroló zsaruk ferences szerzetesek: Fék doktor és Tamáska kifejezetten utaznak a menthetetlen esetekre, mert a hullákért bizony fejpénz jár nekik a pesti kínai kolóniától. És akkor ugye elkezdődik a csiki-csuki, hogy Milán nem olyan, de aztán kicsit mégis, de azért mégse – egészen egy meg nem nyugtató befejezésig.

Kompországi groteszk

Visszatérve tehát erre a majdnem új irányra: Bodzsár nem fordít hátat a magyar – úgymond – hagyományoknak, én például azt tippelem, kedveli Tímár Péter filmjeit, de bizony Tarantintót nem kevésbé. Ez utóbbiba pedig már sokan belebuktak itthon. És bár azt mondtam, a hangulat friss, pontosítok, a közelmúltat uraló, a hatvanas években rekedt, kabarétréfákra épülő magyar vígjátékfelfogáshoz képest az. De ha igazán őszinték akarunk lenni, az Isteni műszaknak ilyen formájában valahogy a kilencvenes évek végén kellett volna készülnie, akkor mára szinte kult is lehetne belőle. Nem kell persze rendszeresen feltalálni a spanyolviaszt, már az is több mint tisztességes, ha először is nagyjából helyes döntéseket hozunk arra nézve, mit is akarunk készíteni, majd ezt még profi módon el is készítjük – akkor tarthatják az embert Coen-, Ritchie- vagy épp Antal-epigonnak, ha a végeredmény, amit letett az asztalra, az minőségi. Igen, elfogadom, hogy ebben nincs egyetértés, de azt gondolom, ez már megint csak ízlés kérdése. Sokaknak izzadtságszagú a Szomszédok és az Amerikai nindzsa-utalás, szerintem épp helyénvaló és mértékletes. Visszatérő kritika, hogy nem elég vicces ahhoz képest, hogy alapvetően egy fekete komédia, én azért nevettem, ha nem is vonyítva, de több ízben. De másrészről többeknél Tomika karaktere menti meg a show-t, számomra épp ő megy túl a rajzfilmfigurává válás határán. Nincs ezzel gond. Illetve egyetlen szempontot illetően nem találkoztam még különvéleménnyel, Rába Roland eddig minden megkérdezett szerint frenetikus. Én sem kezdek vitába.

Kinek ajánljuk?
- A groteszk humor kedvelőinek.
- Kritikusoknak! Igen, tessék elmondani, mi rossz benne, hogy legközelebb még jobban sikerüljön, hiszen látható, a képességek nem hiányoznak.
- Mentősöknek.

Kinek nem?
- Akik szerint minden, amiben 3 percnél rövidebb snittek vannak, az a magyar film megcsúfolása.
- Érzékeny gyomrúaknak.
- Haldoklóknak.

7/10