A gladiátor óta római témában nehéz jelentőset alkotni. A sas nem ezzel akar konkurálni. Nincsenek óriási csatlajelenetek vagy magasztos eszmék, sem ütős sikertörténet.
Kevin Macdonald Rosemary Sutcliff kalandregénye alapján forgatta a híres 9. római légió eltünt erekjééről a sasról szóló filmjét. Tavaly már láthattunk egy filmet hasonló témában. (A kilencedik légió). A 9. légiót az a legenda övezi, hogy egy észak britanniai hadjárat során szőrén szálán eltüntek és velük együtt róma szimbóluma, egy sast ábrázóló jogar. Főhősünk Marcus Aquila (Channing Taum) a légió vezérének fia. Magát britanniába kéreti, hogy apja megtépázott becsületét hősies tetteivel visszaállítsa, ám a sors útjába áll. Egy csata során megsérül és leszázalékolják. Hogy további életét ne római rokkantnyugdíjasként tengesse szolgájával Escával (akinek egyszer az életét megmentette) elindul északra, ahol a Hadrianus-i falon túl a római már nem vadász hanem szívesen látott préda. Aztán egyszer csak fordul a kocka.
A film nem hivalkodó, nem próbál meg a valószínűleg szükös anyagi keretein túl lépni. A díszletek és a csatajelenetek jók. Leszámítva a gyors kameramozgásokat, amik a közelharcot teljesen érltelmezhetetlenné teszik. Az operatőr máshol sem brillírozik. Néha az az érzésem, elfelejtett ráfókuszálni a szereplőkre vagy aznap nem tette fel a szemüvegét. Bár nem volt nagy dobra verve de a film nagyrészét Magyarországon forgatták. Nincsenek egyértelmüen felismerhető helyszínek de a magyar erdők megfeleltek nagybritanniának, a fő csatajelenetet pedig a Velencei-tó mellett forgatták, valamint magyar színészek is feltünnek. Kalandregényről lévén szó a korhüséget nem vizsgáltam, nem vagyok történész és nem is érdekel, de a római köszöntésnek a 'Sir' felkiáltás és kézlóbálás kissé idétlenül hatott.
Egy ilyen filmnél a hangsúly a szereplők játékára helyeződik. A legnagyob nagyágyú Donald Sutherland csak egy röpke haknit vállalt. Channing Tatum pedig, annak ellenére, hogy meglehetősen jóképű és akkorára gyúrta magát (talán a szerep kedvért) mint egy kétajtós szekrény, színészi játékával még mindíg nem győzőtt meg. A lagymatag akció filmeken és vígjátékokon edződött Tatum eddig nem igazán tündökölt jelentős szerepekben. Gondolom egy GI joe-ban nehéz kibontakozni, viszont, hogy a bunyó főszerepét megkapta, azt gondoltam volna egy komoly ifju tehetséggel van dolgunk. Lehet még várat magára. A másik főszereplő Jamie Bell viszont a Billy Elliotért már BAFTA díjat kapott, ő nem is okoz csalódást. A film végén a nagydarab és nyeszlett összekacsintása a Bud Spencer Terence Hill párosra emlékeztet, ez legalább úgy hiányzott mint a Knight Rider részek végén az utolsó poén.
Mindent összevetve egyszer nézhető, de izgalmas film kiszámíthatatlan végkifejlettel sok közelharccal de kevés nagy csatajelenettel.
6/10 pont
