- Mikor és hogyan találkozott először Sofi Oksanen könyveivel?

Először olvasóként találkoztam velük: a Tisztogatást és a Sztálin teheneit olvastam finnül. Magyarul elsőként a nemzetközileg is igen nagy sikert aratott Tisztogatás jelent meg, Pap Éva fordításában.

Szintén ő ültette át magyarra a Sztálin teheneit, ám mivel a Baby Jane-nel kapcsolatos munkát már nem tudta vállalni, a kiadó más fordítót keresett. Végül rám esett a választásuk.

- Mit lehet tudni az írónő gyökereiről?  

Édesanyja észt, édesapja finn, ő maga Finnországban, Jyväskylä városában született 1977-ben, és ott is nőtt fel, ám a család rendszeresen látogatta az észtországi rokonokat, az észt háttér gyermekkorától fogva fontos Oksanen számára. Íróként regényekkel indult, a Tisztogatás történetét azonban először színműként alkotta meg, ezt követően bővítette és dolgozta át prózává. Finn nyelven írja alkotásait, ő napjaink legtöbbet fordított finn szerzője.

- Az írónő szovjet tematikája hozta meg számára a világhírt  - milyen módon ábrázolja a szovjet múltat és miért lehet ez számunkra is izgalmas?

Valóban egy olyan regényével vált ismertté, melynek cselekménye részben az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság időszakában, részben Észtország 1991-es függetlenné válását követően játszódik, és egyik fő témáját éppen ezen korszakok politikai, társadalmi viszonyainak bemutatása adja. A Tisztogatás sikeréhez azonban a mű konkrét történelmi közegtől független témái – így elnyomók és elnyomottak viszonya, az alávetett nemzet és egyén traumája, a nőkkel szembeni visszaélések – és irodalmi értékei is hozzájárultak. Oksanen a szovjet múltat Észtország és az észtek, a keleti blokk nézőpontjából ábrázolja. A regényeiben megjelenő sorsok és események, a kommunizmus és a rendszerváltozás időszaka, a besúgás és a korrupció a magyarok számára is ismerősek lehetnek.

- A Baby Jane leszbikus szerelmi története miben más és miben hasonlít az előző regényekhez?

A Baby Jane esetében a középpontban egyfelől egy szerelmi kapcsolat áll – történetesen két nő között –, másfelől egyes mentális betegségek kérdése. Ezek mögött olyan témák rejlenek, mint az egyén és a társadalom szembenállása, a külső elvárásokkal való küzdelem és annak lelki hatásai, az identitáskeresés, annak boncolgatása, mennyire ismerhetünk meg valójában egy másik embert, közel kerülhetünk-e igazán valakihez. Mindezen témák összekötik a Baby Jane-t Oksanen további regényeivel, annak ellenére, hogy itt a történet a kilencvenes évek második felében és az ezredfordulón játszódik, és a cselekménynek nincsenek észt vonatkozásai.

- Hogyan jelenik meg a női tematika a könyveiben?

Oksanen korábbi regényeiben domináns a női szemszög, és most megjelent alkotásában is találkozunk vele. Ugyanakkor olyan élethelyzeteket vizsgál regényeiben, melyek nemtől függetlenül bárkit érinthetnek, ám a nők esetében a társadalom férfidominanciája miatt még élesebben jelennek meg. Színpadi műveiben és megnyilatkozásaiban is felemeli hangját a nők érdekében.

- Új könyvében milyen kor és történet elevenedik meg?

A Mikor eltűntek a galambok történetében a 20. század közepéről és második feléből fonódik össze több idősík. Az 1948-as előhang után a cselekmény részben Észtország második világháborús német megszállásának idejét követi végig, az újbóli szovjet hatalomátvételig, részben pedig az 1963 és 1966 közötti évekbe, az Észt SZSZK időszakába vezet. Mindeközben kirajzolódik a hatalomgyakorlás mechanizmusa és egy házasság drámája is.

- Milyen nyelvi és irodalmi kihívásokat jelentett Oksanen könyveinek fordítása?

Az általam fordított két regényének nyelvezete sokban eltér egymástól, az azonban mindkettőre igaz, hogy a szövegben helyenként igen erős a költőiség, mely ugyanakkor a tárgyilagos szikársággal váltakozik. Oksanen törekszik a hiteles környezetábrázolása, emellett szívesen él rendhagyó mondatszerkezetekkel és szokatlan képekkel. Fordítóként mindkét alkotás kapcsán számomra új témaköröket is fel kellett térképeznem.

- Ön szerint miért érdemes találkozni személyesen is a Könyvfesztiválon az írónővel?

Széles látókörű, érdekes és határozott személyiségnek tartom. Úgy tapasztaltam, nemcsak műveivel, hanem személyes fellépései során is mély benyomást tesz az emberekre.

- Vajon Oksanen hogyan viszonyul a mostani poszt-szovjet krízishez? 

Figyelemmel követi, és rendszeresen kommentálja is. Néhány nappal ezelőtt közölt írásában úgy fogalmaz, új korszak vette kezdetét. Oksanen szerint Oroszország úgy tartja, jogában áll beavatkozni a környező államok belügyeibe, amennyiben azok a Nyugat felé hajlanak, és amennyiben olyan területről van szó, melyet Oroszország is magáénak követel. A Krím-félsziget jogellenes bekebelezésének szimbolikus jelentőséget tulajdonít: a szovjet időszak óta ez az első terület, mely egy független államtól Oroszországhoz csatlakozott. Oksanen úgy véli, a helyzet a nyugati tolerancia és erkölcs próbatétele is: kiáll-e a Nyugat ígéretei mellett, vagy ismét magára hagyja-e Kelet-Európát.

- A következő Oksanen-regényt is Ön fordítja?

Szívesen vállalom a feladatot, ha megbíznak vele.