A "film a filmben" nagyhagyományú mozis toposz jelenik meg a Trópusi viharban, ezúttal egy vígjátékhoz szolgáltatva kiindulópontot. A népszerű színész-komikus Ben Stiller most rendezőként is szerepet vállalt, hogy kifigurázhassa azt, amit a legjobban ismer: Hollywoodot és az elkényeztetett színészeit.
Made in Vietnam
Jól tudjuk, hogy az amerikai filmiparban külön szakágnak számít a háborús film műfaja (általában az Egyesült Államok hadseregének jelentős anyagi támogatásával), és ezen belül a vietnámi háborúval foglalkozó mozik is szinte egy külön alműfajt alkotnak. Igaz, itt a filmekben kirajzolódó kép kevésbé rózsás, mint általában a hollywoodi háborús filmekben: mégiscsak egy vesztes háborúról van szó, egy nemzeti traumáról, amelyet gyakran a kiábrándultság, avagy a szatíra felől közelítettek meg az alkotók az évtizedek során. A vietnámi háborús filmek igazi nagy korszaka a hetvenes évek végétől a nyolcvanas évek végéig tartott, ekkor születtek meg olyan moziklasszikusok, mint A szarvasvadász, az Apokalipszis most, az Acéllövedék, vagy A szakasz. És ekkor született meg Ben Stiller fejében is a Trópusi vihar ötlete: egy vígjátéké, amelyben vietnámi háborús filmet forgató színészek kerülnek bajba a dzsungelben.
Sztori
A filmbeli film, amely szintén a "Trópusi vihar" címet viseli, minden idők legdrágább háborús filmje, és eredeti helyszíneken veszik fel, igazi sztárszereposztással. Ám a forgatás öt nap után már egy hónapos késében van, köszönhetően a zöldfülű rendezőnek, és az elkényeztetett színészeknek. Amikor már a nagyhatalmú stúdióvezér is rádörrent a stábra, a rendező elhatározza, hogy "gerilla" módszerrel veszi fel a filmet: bekamerázza a dzsungelt, és bedobja középre a főszereplőit, hadd kezdjenek a helyzettel, amit tudnak, a kamera majd mindent rögzít. De nem számol azzal, hogy a környéken igazi fegyveresek, kábítószertermelő bűnbandák is vannak, akik az amerikai drogkommandó tagjainak hiszik a jelmezes színészeket. Elszabadul a pokol, a mindenféle lelki, szellemi és testi problémával küzdő hollywoodi pojácáknak pedig meg kell mutatniuk, hogy hitelesen tudnak katonát alakítani - éles helyzetben is.
Síró Majom-díj
Az alkotók annyira komolyan vették a "filmbeli film" játékát, hogy még werkfilmet is forgattak, nemcsak a filmhez, de a filmbeli filmhez is, amelynek részletei már elérhetőek a youtube-on. Továbbá a filmbeli film színészeinek komplett imázsát felépítették, például elkészítették a korábbi (fiktív) filmjeik (ál)trailerjeit, amelyek a film előtt kerülnek levetítésre a mozikban, szóval nem érdemes késni az előadásról - főleg mivel ezek az álelőzetesek fergetegesen viccesre sikeredtek. A fiktív színészek pedig pofás honlapokat kaptak, komplett életrajzzal, filmográfiával, így aztán megnézhetjük, hányszoros Síró Majom-díjas az ausztrál színészóriás Kirk Lazarus (www.kirklazarus.com), hány részt forgatott már a Rekkenő sorozatból az akciósztár Tugg Speedman (www.tuggspeedman.com), miért volt nehéz gyerekkora a komikus Jeff Portnoynak (www.jeffportnoy.com), a zöldfülű színész Kevin Sandusky és a gettórapperből mozifilmbe átruccanó Alpa Chino pedig fenn van a myspace-en. Továbbá elérhető annak a nem létező klinikának a honlapja is, ahol Kirk Lazarust négerré operálták a szerep kedvéért, illetve annak a pandamentő alapítványnak az oldala, amely legfőbb támogatói között tudhatja Tugg Speedmant. Szóval a film megtekintése után érdemes a neten is böngészgetni.
Summa
Jelen sorok írója már kétszer látta a Trópusi vihart, ez pedig sok mindent elárul, hiszen nem olyan alkotásról van szó, amelyet ne lehetne már elsőre is tökéletesen megérteni. A kétszeres megtekintés oka egyszerűen az, hogy a film hihetetlenül vicces, még másodszorra is. Görbe tükröt állít a filmipar elé, kifigurázza a színészeket, igazi éles nyelvű szatíra, miközben egy hagyományos akcióvígjátéki szinten is működőképes. Tele van filmes utalásokkal és idézhető beszólásokkal, szóval nagyon kinéz neki a kultfilm státusza. A "film a filmben" ötletet maximálisan kiaknázza, ebben pedig nagy segítségére vannak a kiváló színészek, akik élvezettel bohóckodnak a skizofrén ("egy csávó vagyok, aki azt játssza, hogy egy csávót játszik") szerepekben. Közülük is kiemelkedik Robert Downey Jr. - ő, mint néger őrmestert játszó ausztrál Oscar-díjas színész annyira zseniális, hogy már önmagában ezért megéri megnézni a filmet. No meg azért, mert Ben Stillernek rendezőként (is) van arányérzéke, és "sose nyomja fullba' a kretént".
Kiknek ajánljuk?
- A filmes utalások értőinek.
- A háborús filmek kedvelőinek.
- Mindenkinek, aki rommá akarja röhögni magát.
Kiknek nem?
- Akik még egy háborús filmet sem láttak életükben.
- Citrompofáknak.
- Kisgyerekeknek.
9/10
